2011. szeptember 1.
délután
Selymesen lép a dorombolás.
Nyávog a tej. Gyűrött ágytakarón a porcica.
Fonalgombolyag.
Elnyúló fény. Hopp. Kovácsoltvas-kerítés alatt szalad.
nyár
Napernyő a szélben. Dél.
Narancs virágágyás.
Gömbölyű hullámokon a napszilánkok.
Málnaszörp. Méhecske.
le bleu
"Le bleu était plus loin que le ciel, il était derrière toutes les épaisseurs, il recouvrait le fond du monde."
/Duras: L'amant/eszembe jutott
Ahogy a nappaliban fürkésztem a polcokon porosodó könyveket, bevillant egy kép: a gimnáziumi magyar felvételim.
- Kosztolányi írt könyveket...
- Nem könyveket...
- Elnézést, regényeket.
Ennek örömére menten ki is javítottam a "könyvek" oldalcímet regényekre.
2011. augusztus 31.
kép(telenség)
Lila és kék parfümös üvegek hevernek a földön.
Sárga napernyőt pörget a szél.
Mi van a színek szélén? (egy másik szín)
A színeket, a betűket és a másik ember hangját nem lehet megfogni.
2011. augusztus 28.
örökség
Huszonnégy év után végre sikerült találni egy olyan dolgot, amit anyukámtól örököltem: a körmeimet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)