A művészet kitárja a pillanat kapuját.
Hogy ne zárt ajtók előtt csörömpöljünk. 
Hogy belül tágasabb, végtelenebb legyen.

Minden pillanat, minden művészet 

tágasabb, végtelenebb.

 

Egymásba rétegződünk.

fodor ákos: kimittud

Van, ki gyorsan fut.

Van, ki gyorsan olvas, ír.

Én gyorsan érzek.

 

Az igazi költészet 

fölzárkóztatja a lelket

önmagához.

becsy andrás: száguldunk

 

Száguldunk, megyünk 130 kilométer

per órás sebességgel a sztrádán, némán

élvez a motor, kiegyensúlyozottá

tesz a lengéscsillapító, ölel az öv,

kellemes hőmérsékleten konzervál a

légkondicionáló, csak az út menti

fák őrülnek meg tőlünk, rohannak egyre

vissza, haza, hogy biztosan bezártuk-e

az ajtókat, áramtalanítottunk-e,

elzártuk-e a gázt, folyik-e a csapból

a víz, lehúztuk-e a redőnyöket és

égve hagytuk-e a folyosón a villanyt,

hogy rendben van-e minden, hogy rendben legyen

minden, ha már magunk mögött hagytunk mindent.

 

Elcsúszott a párbeszédünk. 
Pedig mindkettőnk csak jót akart. 
Megint. 
Mindig. 
Mindkettőnk.

Jót. 
Csak. 

Akart.
Beszédünk. 
Pár.

ágai ágnes: töprengés

 

Egész életünk imitált valóság.

Fény-, hang-, hő-, íz effektusok játéka

Az idegvégződések billentyűzetén.

Az álom is megélhető valóság,

A különbség csak viszonylagos.

Életem filmje több síkon pereg.

Addig vagyok én, ameddig

El tudok számolni önmagammal.

Bomlásom terméke nem egyenlő velem.

Csak mások halálához van közöm.

Azokba belepusztulok.

tóth erzsébet: csillagpor

 

 „Elvégre csillagokból vagyunk

nem diffúz pacákból!”

mondja büszkén a csillagász professzor

bár csak a mondat első felét értem

boldogságmámorban hetekig

tíz centivel a föld felett járok

szeretném fülébe súgni minden szembejövőnek

Csillagokból vagyunk, nem diffúz pacákból

nézzenek csak bolondnak

gyakrabban szeretnék csillagászokkal beszélgetni

hát nem jobb ez, mint

„a porból lettünk, porrá leszünk”?

barátaink is olyanok, mint a csillagok

ha nem látjuk őket, akkor is tudjuk, hogy vannak –

mondom is néha némelyiknek: Helló pajtikám

nem bújnál néha elő a csillagok mögül?

És amíg láthatóvá nem válik egyikük

csiszolgathatom mondataimat

Miből is vagyunk?

Na jó, egyezzünk ki a csillagporban.

 

Mindig kilóg valahol egy ló...

tóth csilla: holnap

 

az ember végül teszi a dolgát
és nem roppan meg és nem lesz kövület,
teát főz, köszön a szomszédnak, nevet,
felveszi a könyvet, amit tegnap az asztalon
hagyott, elpakolja a kimosott ruhát,
kertészkedik,
ilyeneket tesz az ember, ha megrendül
benne valami
valamit tesz az ember, ha ilyen külön idők
járnak odakint
aládúcolja a holnapot, mert jön, 
kávét iszik

monostory gitta: sisterhood töredék

 

Sorstorlódás van

a világban is

enesey diána: ott találtam

 

Azt hiszem, a belváros közepén,

jelentős jelentéktelenséged voltam

a rég elveszett jövő körterén.

Te új embereket akarsz megismerni,

én általában téged felejtenélek

naponta

pár percre.

Szóval itt, a belváros közepén

találtam néhány szavadban magamra.

Azt hittem, túl vagyok a nehezén,

s majd szárnyalhatok az éj peremén.