szabó éva: indulás előtt

Csomagoljunk

legyünk útra készen

mielőtt minden

eltörik egészen

hisz oly kevés

mit vinni kell

egy „megérte”

egy „hinni kell”

egy szerelemtől

fényes pillanat

a sárba süppedt

kő alatt

a sötétben

egy résnyi fény

élétől

megsebzett remény

mert valami

végérvényes rend kell

ha nagy útra

készül már az ember

tudván

hogy akkor sem néz

hátra

ha nevét valaki

még egyszer elkiáltja

 

Az új-mexikói horizontban az a megindító, hogy a felhők jobban tartoznak a földhöz, mint az éghez.

időzítések

 

Véletlen sugallatra állok sorba a karácsonyi vásár zárásakor. Az árusok egy része már elpakolt aznapra, a maradék is csomagol. Gyorsan megkeresem a helyet, ahonnan az ajándékot szerettem volna megvenni, fizetek, boldogan, vásárfiával a kezemben távozom. 

Másnap véletlenül még egyszer eltévedtem a karácsonyi vásár felé. Az árusoknak hűlt helye volt, már csak a sült kolbászos bódék sorakoztak a placcon.