2014. december 30.

jacques brel: la ville s'endormait







Il est vrai que parfois près du soir
Les oiseaux ressemblent à des vagues
Et les vagues aux oiseaux
Et les hommes aux rires
Et les rires aux sanglots






2014. december 25.

pilinszky jános: karácsony (részlet)





 
Az ember kivételes lény. Pillanatról pillanatra rászabott életét, azt, amitől percre se tud megszabadulni, kell pillanatról pillanatra kiérdemelnie, megtalálnia. Életünk e terhes és fölemelő ellentmondásának egyik legszebb diadala, értékmérője: a valóban megtalált ünnep. Azt jelenti, hogy a gépieset, a közönyöset, a mereven ránk szabottat sikerült szabadsággá, értelemmé, szépséggé emelnünk. A valódi ünnep: az idő és az öröklét érintkezése.
 
 



2014. december 14.

vasárnapi mise avagy amikor még ez sem sikerül





Ma a templomban egy nő ötször kezdett neki a keresztvetésnek, mire rájött a helyes sorrendre. Egy bácsi háromszor próbált hol egyik, hol másik lábával letérdelni, végül feladta. Én pedig csak álltam a kapu tövében, amikor valaki a kezembe nyomott egy szentképet, megsimogatta az arcomat és kiment.


Aranytsillagék elaludtak, és épphogy beestek a tizenkettes misére. Gyorsan levágták magukat egy padra és fellélegezve néztek körbe. Az előttük levő sorban népviseletben nénikék ültek, a papok a templom közepén, körbe fordított székeken foglaltak helyet és latinul kántáltak. Aranytsillag mellé beült egy hajléktalan, aki először csak zihált, majd rángatózni kezdett, mintha ördögöt űznének ki belőle. Aranytsillagék egymásra néztek, és fél egykor már szótlanul kanalazták otthon a levest.



Valaki mise után odajön hozzám, kedvesen megszólít, hogy nem akarok-e ételt osztani vagy egyéb önkéntes munkával járulni hozzá embertársaink boldogságához? Egy pillanat alatt újralátom a hetemet, ahogy negyven órában gardírozom a hajléktalanokat és a paranoid skizofréneket, és határozottan vágom rá, hogy nem. Az illetőn látszik, hogy nem szokott falakba ütközni, ezért újra próbálkozik. Majd aggódva kérdezi, hogy nekem van-e szükségem segítségre?










"Az alázatosság a lelket egyetlen pontba gyűjti a csend erejével. Egy igazán szerény ember nem vágyik arra, hogy mások ismerjék vagy csodálják, hanem inkább igyekszik saját magát kialakítani, semmivé válni, mintha meg sem született volna. Amikor már önmaga elől is elrejtőzött önmagába, akkor teljesen Istennél van."

/Ninivei Szent Izsák/






nyári történet





Ebédmeghívás vasárnapra, Telkibe. A busz 12:30-kor a Mammut elől indul. 11:45-kor felöltözve, süti becsomagolva, ajándékról az árcímke leszedve. Úgy tűnik, minden indulásra kész.
11:46-ra véglegesül a meggyőződés, hogy rosszul emlékeztem, és csak karácsonyi díszzacskó van otthon. Vasárnap lévén, a papírboltok zárva tartanak, ezért lerohanok a könyvesboltba, ahol díszzacskót ugyan nem árulnak, viszont van pár tankönyvborítójuk. 12:07-kor becsomagolt ajándékkal rohanok a metróhoz. Útközben meg kell állnom pogiért. 12:15-kor az orrom előtt megy el a metró. A következő 12:19-kor érkezik.
Felszállok. A megállók között egymás után veszem le a napszemüvegemet, majd a nyakláncomat, hogy ne akadályozzanak a futásban. 12:25-kor érkezem a Széll Kálmán térre. A metrókocsiból kitörve felrohanok a mozgólépcsőn. A nagy analóg óra 12:27-et mutat. Nem eshetek össze. Sütivel a kezemben végigrohanok a Széll Kálmán téren, át a síneken, átlósan a zebrán. Már csak egy átkelő van hátra. A gyalogoslámpa ekkor hirtelen pirosra vált. A kocsisort egy rendőrautó nyitja. Intek neki, hogy ne mozduljon, mert átmegyek. A busz már épp kanyarodik ki. Integetek, és megvár. Jegyet váltok és megkönnyebbülve rogyok le egy helyre. Lélegezni próbálok.
Ahogy visszanyerem komfortérzetemet, előhalászom a táskából a nyakláncot, napszemüveget, a többi utas között kényelmesen felöltözöm. A telefonban azt mondják, hogy a körforgalom után, a Községháza térnél kell leszállnom. A préri közepén valóban át is haladunk egy körforgalmon. Veszem az információt, gyorsan előretolakszom az ajtóhoz, megnyomom a leszállásjelzőt, nehogy fennmaradjak. Majd még úgy tíz percet utazom így. Gyanítani kezdem, hogy másik körforgalomnak is kell lennie. Telkibe érve újra feszülten figyelem a jelzett körforgalmat és a Községháza teret. Elhagyjuk a körforgalmat, készülődöm, leszállok. Majd ugyanazzal a lendülettel vissza, mivel a megálló tábláján valami más név szerepel. A következőnél is leszállok. Az sem Községháza tér. Vissza. Telefonálok, hogy itt meg itt vagyok, mikor szálljak le. Mondják, hogy a következőnél, kocsival elém jönnek. A busz ekkor halad át Telki közigazgatási határán. Aztán visszatér Telkibe. Végül Budajenőre érkezünk.
Tűző napon, a főút mentén, egy tálca sütivel a kezemben Telkinek veszem az irányt, közben szemmel tartom a szembejövő forgalmat, nehogy elszalasszuk egymást. Útközben egy lugasra emlékeztető, mesébe illően szép helyen haladok keresztül, ahonnan nem látni az elhaladó autókat. Ekkor megyünk el egymás mellett.

A teret átnevezték.






orvosnál...





... akihez úgy alakult, hogy eddig kizárólag munkahelyváltások, költözés, temetés, szakítás vagy vizsgázások közepette estem be kontrollra, és ahol - mint olyan helyen, ahol az ember pár percre, félórára kint hagyhatja a döntések felelősségét a küszöbön -  gyakran kerülök a sírás határára.


Orvos: - Ha megengedi, amennyire eddig megismertem, ön lelkileg és fizikailag is nagyon érzékenyen reagál a külső hatásokra. A jóga nagy segítség lehet a lelki egyensúly helyreállításában, de ha gondolja, működik nálunk pszichológus....





2014. december 9.

jogi szeretetszolgálat






P: - Ki a szerző?
Én: - Nietzsche.
P: - De mégis, ki lehet? Talán Cicero?
Én: - Mondom, hogy Nietzsche!
P: - De muszáj, hogy legyen szerzője!


(pár órával később)


E: - Ki az írója?
Én: - Nietzsche.
E: - Hogyhogy nincsen?






jogi szeretetszolgálat







A pszichológiai tréning végeredményeként Cukormentes Cukorkáról kiderült, hogy egy kék vaddisznó.








2014. november 18.








- Tehát azt mondja, a lépcső lefelé vezetett a pincébe?
- Igen.
- Lehetséges, hogy ugyanez a lépcső felfelé is vezetett?











2014. november 14.

Aranytsillag mesél







Én nyaltam már meg '45-ös hősi halotti anyakönyvi kivonatot, amikor az véletlenül a nyelvemre esett.







2014. november 13.

ebbe a vizsgába ma mindenki beleadott apait-anyait






Egyperces néma vigyázzállás Aranytsillagtól és Cukormentes Cukorkától, egy végigimádkozott délelőtt Anyutól és 58/60 pont a vizsgabizottságtól. 






2014. november 11.

juhász gyula: béke






És minden dolgok mélyén béke él
És minden tájak éjén csend lakik
S a végtelenség összhangot zenél
S örök valók csupán mély álmaink.

És minden bánat lassan béke lesz
És mindenik gyötrődés győzelem
S a kínok kínja, mely vérig sebez,
Segít túllátni a szűk életen.

Testvéreim: a boldogság örök
S e tájon mind elmúló, ami jó
S az élet, a szép, nagy processzió,

Mely indul örvény és sírok fölött,
Az égi táj felé tart csendesen
S egy stációja van: a végtelen.










Nem a lendülettől lenni gyorsnak.












Hiába kérném, az akaratommal szemben még Isten is tehetetlen.






2014. november 10.






borsmenta tea és alfa hullámok.


nem tudom kizárni.












Kevés a rossz döntés.
Inkább rosszul kihasznált lehetőségekről beszélhetünk.
Ha van valami, amiről egyáltalán beszélni kell.







tanulás






napnyugtába feszülő vashuzal
mandarin






pilinszky jános a hitről





"Ha megkérdezik, és egy szóban kell válaszolnom, hogy hiszek-e, azt mondom, hogy hiszek. Pontosabban azt, hogy igyekszem hinni. De ez egy olyan igen, amin a sírig el lehet vitatkozni és töprengeni. Önmagammal is. Önmagammal is... A hit tulajdonképpen, mondjuk, egész szimplán az, hogy például az ember elkezd egy regényt írni: nyilván, újra ezt mondom, újra a semmit tudásra törekszik, állandóan, hogy semmit se tudjon. Bízik a keletkezésben és bízik abban, hogy ebből a dolog egy lesz. Egy darab. Tehát bizalom az áttekinthetetlenben. Az eleve áttekinthetetlenre tervezettben. Azt merném mondani, hogy ha ezt mondod, akkor itt van a bizalmam, tudod? Legvégén azt mondanám, hogy bízom abban, hogy meg fogok halni, mert idáig mindenkinek sikerült. Nem tudom elképzelni. De bízom, hogy nekem is fog sikerülni."







2014. november 5.

jogi szeretetszolgálat




Likacs-szivacs kiborulva rohan be hozzánk, hogy az egyik ügyvéd százával faxolja ugyanazt az oldalt, és mivel neki mint ügykezelőnek, a vezetőség megtiltotta, hogy külső hívásokat kezdeményezzen, megkér minket, hogy jelezzük az ügyvéd felé, hogy le kellene állítani a folyamatot. Jogi diplomás Aranytsillagom a tettek mezejére lép.


Aranytsillagom (legkellemesebb hangján): - Jó napot kívánok, a jogi szeretetszolgálattól telefonálok, XY ügyvéd urat keresem. A kolléganőm jelezte, hogy faxon küldött nekünk egy beadványt, ami most orrba-szájba jön ki a gépből. (...) Ne, ügyvéd úr, ne stresszelje magát, megoldjuk a problémát!





2014. november 3.

jogi szeretetszolgálat




Likacs-szivacs és Bunny Bunny mától ismerősök.






2014. október 28.

jogi szeretetszolgálat






Cukormentes Cukorka: - Egyetlen használható tudással felvértezett ELTÉ-st ismerek, és az itt ül mellettem.






jogi szeretetszolgálat






G. Zs. és L. új fedőlappal, az igazgatóságon kezdi a napot, mivel körberajzolt tenyerük rajza rajta maradt a felterjesztett akta borítóján.








2014. október 22.

jogi szeretetszolgálat






Üres sörösüveg az ablakban, kiégett spotlámpák a mennyezeten, kézmosó nélküli ügyfélmosdó, föld fölött 140 cm-rel függő piszoár, üvegtégla, belső design, rács nélküli váróterem, egy hiányzó hátsó ajtó és egy 6 Zsófi2 alapterületű szoba. Jöttünk, láttunk, beköltöznénk.






2014. október 18.

jogi szeretetszolgálat







Ka.Zsu., a cukormentes cukorka.






2014. október 15.

színminta







Átlátszó valóságos vagyok.















Üres dobozt (!) próbálok betenni a hűtőbe, és mikor látom, hogy nem fér, elkezdem átrendezni az ételeket a polcokon, hogy helyet szorítsak neki. Keveset aludtam.







2014. október 10.






"Ha elestünk, felállunk, koronát igazítunk és megyünk tovább."







2014. október 8.






Miért, hogy bárki hív telefonon, az első kérdése, hogy most éppen hol dolgozom?






jogi szeretetszolgálat







Ka.Zsu.: - Ma beléd költözött a hiszti manó.







2014. október 5.






A szürreális esélyeim még jók.












A léleknek nem a test a természetes állapota.












Az írással azt az illúziót keltjük, hogy valami megismételhető.












Ez is találkozás volt. Egy elmaradt találkozás.







2014. október 1.

Ko. Zsó. mesél






Szapora léptekkel siettem a Corvin mozi felé, mert már nagyon-nagyon sürgős volt, amikor egy közvélemény-kutató leszólított. Ránéztem, és csak annyit mondtam neki, hogy menten álljon félre az utamból, mert úgy kell pisilnem, hogy beledöglök, mire ő egy szót sem szólva, már hátrált is előlem....

Nem szoktam magamban tartani az információt. Az információnak ereje van.







jogi szeretetszolgálat






Ribizlis réteseket csenek a konferencia asztaláról a jogi szeretetszolgálat "otthon" maradt tagjainak. K. idegesen nézeget körbe, és sürget, hogy gyorsan csomagoljam őket, mert ciki, E. pedig ad hozzájuk nejlonzacsit, amit mindig hord magánál, mivel gyakran szokott hányni.







jogi szeretetszolgálat






Egy éve itt.
Eddigi rekordom.

Ahogy P. mondja: itt már minden nappal új rekordot állítok fel.







2014. szeptember 24.

amikor nem akarom a véletlenre bízni





vastag pulcsi, algopyrin, hársfa- és kamillaforrázat, egy termosz csipkebogyó-forrázat, meleg húsleves, sütőtök, két gerezd fokhagyma két kanál mézzel, céklalé, és szembesülve azzal, hogy nincs otthon se gyömbér, se szegfűszeg: mézessüti-fűszerkeverék forró vízben.



2014. szeptember 23.

2014. szeptember 22.

2014. szeptember 20.

szeptember 17.







Gyenge kezdés után erős visszaesés.








2014. szeptember 14.

oskar kokoschka: a szél menyasszonya

























Minden életegyenletben van egy ismeretlen változó.













Dörzsölöm le a csapról a vízkőoldót.
















Anya: - Betegen cuki voltál, szinte kenyérre lehetett kenni. Most már látom, hogy kezdesz gyógyulni.






2014. szeptember 5.







Nincs lázmérőm.
Nyilván lázam sincs.








2014. augusztus 30.






Ismerőseink, K. György és felesége, K. Józsefné.












Volt egy tanítványom, akinek egy utóneve volt, de a másikat használta.






2014. augusztus 20.







Mindenki kattant, csak közeg kell hozzá.







salvador dalí: salvador dalí titkos élete (részlet)





... A stúdióvezetők általában közönyös emberek, akiket már semmivel nem lehet meglepni. A miénk bevallotta, hogy azt hitte, álmodik, mikor egy ilyen rövid filmhez bemutattuk neki a listát mindarról, amire szükségünk van: egy meztelen nő két medveboccsal a hóna alatt, Batcehffnek egy száj nélküli maszk és egy másik, amelyen a hónaljéhoz hasonló szőr helyettesíti a szájat, négy oszladozó szamártetem, melyeket négy hangversenyzongorára kell felfektetni, egy igazi levágott kéz, egy tehénszem és három hangyaboly.





Ka. Zsu. mesél






Öcséméknek - jogászhoz illően - házassági vagyonjogi szerződést adtam nászajándékba.






anna ahmatova: megjöttél





Sárga fény ömlik, este lett.
Áprilisi szelíd fuvalmak.
Megjöttél. Késtél éveket,
most mégis örömmel fogadlak.

Ülj mellém, húzódj közelebb,
mosolyogj - nézd csak, itt van,
lapozd a kis kék füzetet:
versek, gyermekkoromban írtam.

Bocsásd meg árnyék-életem,
meleg napverőn is holt örök tél.
És bocsásd végre meg nekem:
sokakról hittem, hogy te jöttél.











2014. június 22.

2014. június 21.

hajnal






Az ablaküvegeken a napkelte őrlángjai.











Epigon mivoltát tagadó valóság.






2014. június 7.





Római jogi konferencia G.Zs.-vel a Magyar Tudományos Akadémián. A hátsó sorokban foglalunk helyet, ahonnan szemmel kísérjük a nagy professzorokat, amint öltönyben, nyakkendőben, tudástól és bölcsességtől élénk szembogárral szállingóznak be az előadás kezdetére, üdvözlik egymást, pillanatok alatt kis csoportokba rendeződnek, ahol a másodperc töredéke alatt aktív eszmecserék bontakoznak ki közöttük.
G.Zs. egyszerre felém hajol és gyermeki lelkesedéssel súgja nekem: 
- Nézd, milyen cukik, csak úgy csillog a szemük! Mint amikor a lányok sminkelésről beszélnek!






2014. június 6.





Kettő körül megszólal a telefonom, zenei ízléssel kapcsolatban végeznek közvélemény-kutatást:
- Ne haragudjon, nekem erre most nincsen időm, dolgozom.
- Én is.






Ka.Zsu. mesél






Az önkormányzati jegyzőtől kerestek a nagypapám hagyatéki eljárásával kapcsolatban. Az ügyintéző elkezdett nekem a telefonban okoskodni, hogy végrendelet ide vagy oda, semmi jogot nem formálhatok a hagyatékra, mivel a nevem még a halottvizsgálati bizonyítványon sincs feltüntetve. Felvilágosítottam, hogy még jó, hogy nincs: azon a halott, a patológus és az orvos neve szerepel.





E. mesél





Csak szaladgáltam a többszintes parkolóházban le-föl, mint egy mérgezett egér, tortával a kezemben.






Ka.Zsu.mesél




A keresztelőmre menet nagymamám hatalmas robajjal vágódott el a templom kapujában. Nem kevésbé elegáns mozdulatokkal feltápászkodott, és csípőre tett kézzel, torka szakadtából üvölteni kezdett, hogy a ........ került oda az a küszöb, mire apukám  röhögőgörcsben tört ki, amit nem tudott abbahagyni, ezért a szertartás idejére be kellett zárni a sekrestyébe.











Egy átlagembernek évente egy születésnapja van.







2014. május 24.

magzatok beszélgetése




- Te hiszel a születés utáni életben?
- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
- Butaság! Semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni és majd a szánkkal eszünk.
- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni… ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.
- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg kicsit másképp, mint amihez itt hozzászoktunk.
- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.
- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát és ő majd gondoskodik rólunk.
- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van?
- Hát mindenütt körülöttünk! Benne, és neki köszönhetően élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.
- Ezt nem hiszem! Én soha, semmilyen mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.
- No de néha, mikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk.