Annyiszor le szerettem volna ülni megírni a történetünket, de azt nem lehet, mert a mi történetünk legnagyobb része akkor játszódott, amikor vagy te vagy én nem voltunk ott. Azokat az órákat pedig, amiket együtt töltöttünk, elbeszélni egy élet is kevés lenne, mert azoknak az óráknak minden másodperce mögött ott volt az örökkévalóság. 

 

Ő akkor született, amikor nekem kellett volna. A még ki nem hordott életem benne látott napvilágot.

 

Űzött vadat félénk nyuszi nem tud szelídíteni.

a szem a lélek tükre

 

Teljesen nyílt volt a tekintete. Annyira nyílt és tiszta, hogy rajta keresztül az egész élete egyszerre zuhant belém. Piszkosul nehéz volt. Feszített és karistolt. Véresre karmolta a lelkemet. Erőnek erejével szakítottam ki magamból. 

Nem kellett volna.

Azóta is azt a lélekdarabot keresem, de csak másfajta, kevésbé karmolós és kevésbé feszítő lélekdarabokat találok. Egyik sem illik a helyére. Egyiknek sem olyan melegek a könnyei, mint az övéi voltak és egyiknek sem hallatszik úgy a szívverése, ahogyan az övé a bőrkabát alól a friss hóesésben. 

 

Mert ami meg van írva, azt is el lehet rontani... 

Lehet, hogy még nem tudsz jól olvasni, vagy fordítva vetted a kezedbe a könyvet, vagy csak azért is duzzogva sutba vágod, vagy túlgondolod, vagy innengondolod, vagy sehogy sem gondolod, vagy a legizgalmasabb résznél elbóbiskolsz, vagy összetör a macskád egy virágcserepet, vagy nem esik le, hogy rólad szól, vagy nagyon is leesik, hogy rólad szól és pánikba esel, hogy most aztán szerepelni kellene, de nagyon, vagy egyszerűen nem is veszed a fáradtságot, hogy elolvasd. Ez a szabad akarat, avagy nem erőszak a disznótor, ahogy mondani szokták. 

Aztán egyszer csak azon kapod magad, hogy lyukas a szőttes. Próbálod kipótolni innen-onnan lopkodott anyagokkal, de sehogy sem illenek a képbe. Egyre több lesz a patchwork, de senki ne mondja nekem, hogy azok szépek tudnak lenni, hogy elegáns az, amikor anyagcafatokat illesztenek egymás mellé és fércelnek össze, mert az nem az. A Krisztus köntösén sem volt varrás. 

Bár lehet, hogy ő az egyetlen, akinek az életköntöse egybe volt szőve...