amikor túlteng a kultúra

ma az ablakot az idegen szavak etimológiai szótárával támasztottam ki.

Odajött hozzám valaki, és megkérdezte, hogyan kell eljutni az ötös metró vonalán épült leopárdpöttyös vakondvárhoz. Mondtam neki, hogy ez nem az én kompetenciám...

Tegnap olaszóra után a kínai büfében: majdnem buongiornót köszöntem Magyarországon egy kínainak.

kányádi sándor: távolodóban

távolra még ellát a szem
de a közeli apróságok
már a betűk is megkívánnak
félkarnyújtásnyi távolságot

és ködösül a távol is
heggyel az ég egybemosódik
és kezded el-elhagyogatni
fontosnak vélt vinnivalóid

süllyedőben emelkedőben
látod a foszló láthatárt is
osztogasd szét amid maradt
ingyen is átvisz ha ki átvisz

s hátra ne nézz kiket szeretsz
a maguk útján nem utánad
mendegélnek akaszd a fára
üresen maradt tarisznyádat

van egyszerű, jó takaróm is,/ telefonom, úti bőröndöm

Kicsit terhesnek érezve a vezetékes telefon egyik szobából a másikba történő folyamatos át- és visszapakolászását, a tettek mezejére léptem és én is beszereztem magamnak egy ilyen remek készüléket. Mivel a lehető legprimitívebbet választottam ki, amit csak árulnak még a boltban, már az is kisebb megütközést váltott ki bennem, hogy több oldalas használati útmutatót mellékeltek. Ami pedig benne áll, még ennél is meghökkentőbb: "Hívásfogadás: Ha a készülék cseng, vegye fel a kézibeszélőt és használja úgy, mint egy hagyományos telefont!".

"Ahogy mindig is mondtam, ami nem barokk, az nyúlfarok."

Io lavoro e penso a te,
torno a casa e penso a te,
le telefono e intanto penso a te...

Come stai, e penso a te,
dove andiamo, e penso a te,
le sorrido, abbasso gli occhi, e penso a te

Non so con chi adesso sei,
non so che cosa fai
ma so di certo a cosa stai pensando.

E' troppo grande la città,
per due che come noi
non sperano però si stan cercando... cercando...

Scusa è tardi, e penso a te
t'accompagno, e penso a te
non son stato divertente, e penso a te...

Sono al buio e penso a te
chiudo gli occhi, e penso a te
io non dormo e penso a te.......

- Hogy hívják magát?
- B. Renáta.
- A Mártát tisztán értettem...

ordinateur, mon ordinateur

Ma járt nálunk a számítógépszerelő, akiről immár elmondható, hogy tökéletes számítógépes analfabetizmusunknak köszönhetően rendszeresen visszatérő vendég nálunk. Jószerivel minden hónapban viszontlátjuk, és nagy megelégedésünkre alkalomról alkalomra sikerül olyan újabbnál újabb problémákkal elkápráztatnunk, amikkel pályafutása alatt azidáig egyszer sem hozta össze az élet. A hetekben példának okáért olyan apróbb zavar ütötte fel a fejét, amire végső soron egyetlen megoldás kínálkozott: mivel a szükséges lejátszó program különböző verziói egymással inkompatibilisnek bizonyultak, mától minden filmet más és más programmal tudok csak megnézni. Nem is én lennék...

"Hamarosan egy sík mezőre ért, amelynek a túlsó oldalán sűrű erdőt látott. Ez az erdő sokkal sötétebb volt, mint az előző; Alice egy picit meg is szeppent a gondolattól, hogy oda is be kell mennie. (...)

- Ez lehet az az erdő - mondta magának elgondolkodva -, ahol a dolgoknak nincs nevük. Vajon az én nevemmel mi lesz, ha odaérek? (...)

Így töprenkedett, míg elért az erdő szélére; odabent hűvös és sötét volt.

(...)

Ekkor egy őz jött arra: nagy, gyengéd szemével Alice-re nézett, és egyáltalán nem látszott félénknek.

- Gyere, gyere ide! - kérlelte Alice, és kinyújtotta a kezét, hogy megsimogassa. Az őzike visszahúzódott, és továbbra is csak nézte a kislányt.

- Mi a neved? - kérdezte az Őz végül. Kedves, lágy hangja volt.

"Bárcsak tudnám!" - gondolta Alice, de hangosan ezt felelte:

- Most éppen semmi.

- Gondolkozz csak - kérte az Őz -, ez így nem elég.

Alice gondolkozott, gondolkozott, eredmény nélkül.

- Megmondanád, kérlek, hogy neked mi a neved? - kérdezte félénken. - Talán az segít.

- Megmondom, ha elkísérsz egy darabon - mondta az Őz. - Itt éppen nem jut eszembe.

Együtt mentek tovább az erdőben, Alice szelíden átölelte az Őz puha nyakát, aztán kijutottak egy tisztásra, itt az Őz hirtelen nagyot ugrott, kiszabadította magát Alice karjaiból.

- Őz vagyok! - kiáltott fel boldogan. - És... szent ég! Te pedig ember vagy! - Szép barna szemébe ijedelem költözött, és hirtelen teljes sebességgel elinalt."

(Lewis Carroll: Alice Tükörországban)
 

Apa: - Tudod, hogy mondják angolul: nekem ez kínai?
Én: - It's all dutch to me.
Apa: - És azt, hogy tényleg egy szót sem értek belőle?
Én: - ?
Apa: - It's double dutch.... Lemegyünk megenni egy pirítóst?
Én: - Most ettem kettőt...

A szeretet csak fogyton fogy, ha beosztják.

kultúrest vol. 1.

hópelyhek és porszemek. a piciny pontok mindig eltakarnak valamit a kilátásunkból. mozaik. a fantázia tartja össze a pontokat. apró, egymásba nem olvadó másodpercekből áll össze az élet. agir-réagir. kontraszt. minden, mint a szórt fény. film. filmkocka. mozgás a mozdulatlanságok között. élünk, de mindig annyit vesztünk a világból, amennyit pislogunk. éj nyomasztó valószerűtlensége, neonfények groteszk cirkusza. éjszaka nem élni indulunk. éjjel a szem és a szív is másképp lát.

.

Anya: - Nem tudom, mit csináljak...
Én: - Ölelj meg!
Anya: - Na látod, ez egy jó ötlet!

.

Jelentem: megkaptam az alkjog házit. A villámkérdések címszó alatt kizárólag kijelentő mondatok szerepelnek...

off

most egy kis költözködési szünetet tartok, és elmegyek mosogatni. utál engem a világ, hogy az összes blogomat tönkreteszi?

sometimes stopping is the most important part of the journey

“Put your arms around me and squeeze me really hard, but don’t touch me with your hands!”

"- I know how you must be feeling. I had a son...
-You don't know how I'm feeling because you're not me."

"Being with you. Being with Linda. Being with myself again."

imre flóra: herbsttag

milyen vörösek már a gesztenyék
nagy volt a nyár a gyümölcsök beértek
miért hogy mégse mégse volt elég
miért kontúrosabbak most a fények

minden nesz hangosabb törékenyebb
a zárt csonthéjak beteljesült rendje
megsűrült méznedvek feszítenek
minden bogyót áttetszőn fényesebbre

nincs se remény már se várakozás
utolsót lobban kedv erő és élet
kibírhatatlan süt nap és parázs
túltelített tárgyatlan szenvedélyek

mind messzebb van a föld az ég alatt
a csillagokról ezüstszürke por hull
hajnalban vadlibák kiáltanak
az idő sötétebb felébe fordul

.

Um fünf Uhr einundvierzig am Morgen möchte ich Deutsch sprechen. Das ist aber doch fantastisch.

séta

Színes a levegő és szenes az ég az őszi levélégetéstől, csípi a szemet és facsarja az orrot. A kimosott ruhák talán utoljára lengnek ebben az évben a szárítókötélen. Megcsapja az orrom a mosópor friss illata. Az őszirózsák mázsás fejüket a sziklakertre hajtják. Az avarban néhány kóbor levél. Már téliesítettünk.

ady endre: intés az őrzőkhöz

Őrzők, vigyázzatok a strázsán,
Csillag-szórók az éjszakák,
Szent-János-bogarak a kertben,
Emlékek elmult nyarakon,
Flórenc nyarán s összekeverten
Bucsúztató őszi Lidónak
Emlékei a hajnali
Párás, dísz-kócos tánci termen,
Történt szépek, éltek és voltak,
Kik meg nem halhatnak soha,
Őrzött elevenek és holtak,
Szivek távoli mosolya,
Reátok néz, aggódva, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.

Őrzők, vigyázzatok a strázsán,
Az Élet él és élni akar,
Nem azért adott annyi szépet,
Hogy átvádoljanak most rajta
Véres s ostoba feneségek.
Oly szomorú embernek lenni
S szörnyüek az állat-hős igék
S a csillag-szóró éjszakák
Ma sem engedik feledtetni
Az ember Szépbe-szőtt hitét
S akik még vagytok, őrzőn, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.

botero

Egy kiállítás, ami él. Amint belépsz az ajtón, a szemedbe röhög a hájas színkavalkád - és felvidít. Kicsit csodaországos, kicsit több is annál: egy kedélyes, kicsi ember kedélyes képei hatalmas emberekről - "ő nem a valóságot festi meg, az már megvan". Kiszakít a mélyről valamit, amit a klasszikusok elfeldtettek - a képek puszta jelenlététől gyerekké nő fel az ember. Annyira őszintén festi a hazugságot, hogy nem nyomaszt.
Jó volt a kiállítás, Lányok!:-)
Adalék személyiségteszt: na, vajon ki melyik lesz? - Én a kék. - Én a sárga. - Én a rózsaszín. Teljes az összhang, mindhármónknak van képe.

ősz

Az őszi pillanatok valamiért sokkal tömörebbek, teljesebbek más évszakok pillanatainál. Itt nincs idő finomkodásra, válogatásra vagy ábrándozásra: a rész helyett az egész kell, érezni kell, mert közeleg a tél. Az ősz nem vár, az ősz emlékeztet arra, hogy még élsz,
hogy színes vagy, mint a levelek,
mély, mint az őszi ég kékje,
fürge, mint a szél,
hangos, mint a vándormadarak,
barázdált, mint a fatörzsek,
tiszta, mint a reggeli csípős levegő,
titokzatos, mint az alászálló köd és
jó, mint az őszi nap simogató sugarai. 

 

prágai tamás: pesti kornél

"Mást kérdezek: Hol vagytok egyáltalán?! Csalódtam bennetek (...). Tudjátok, mi fáj legjobban...? Hogy a vágyaitok is annyira szerények. Szerkesztőségi vagy egyetemi állás, sovány pénzzel... Díjak és ösztöndíjak, megélhetés (...). Szánalmas és nevetséges. Tudjátok, tudjátok, néhány alkalommal elszóltam magam. Hogy úgy mondjam, jeleztem nektek... Szóltam, hogy ne feledjétek egy percre sem, hogy királyok vagytok... Amikor végigmentek az utcá, amikor dolgoztok, káromkodtok vagy szeretkeztek, mondogassátok fennhangon és magatokban ezt a tudást... De hogy mért bíztam bennetek ennyire, most már nem is értem!"

alkotás

Mire a mű megszületik, a művész százszor meghal.

.

Imádom a szünetet.
1. nap: takarítás.

Este azt álmodtam, hogy filmet nézek spanyolul, amikor hirtelen eszembe jut, hogy elfelejtettem megtanulni a német dialógusokat. Őrült sebességgel veszem elő a könyvet, hiszen már csak öt perc van órakézdésig, mire megjelnik a franciatanárom, hogy leosztályozná az exposémat. Nekem akkor villan át az agyamon, hogy nem készítettem kiselőadást, mert azt hittem, hogy németóra lesz, erre az egyik padból Zsófi néz fel a latinkönyvéből és elkezdi olaszul felolvasni egy feladat megoldását. Felébredéskor pedig eszembe jutott, hogy le kell fordítanom a dubai választottbírósági szabályzatot.

a büntetőjog szépségei

"Négyen támadtak rám, három fiatalkorú és két kutya."

"Az elkövető vékony, csenevész, nagyfejű, a sértettek elmondása szerint leginkább E. T.- re emlékeztető, fiatal férfi."

vissza-visszatérő élmény

"Egyszóval, tíz percig szívvel-lélekkel játszották a férfi és a nő szerepét, s csak azután kezdtek természetes beszélgetésbe. Ez kedden történt. A nagyherceg eljött szerdán; eljött csütörtökön is; nem kevésbé pénteken; s eljött végül szombaton. Mindegyik látogatását szerelmi vallomással kezdte, folytatta vagy végezte, de közben sokat hallgattak is. A kandalló két oldalán ültek, s a nagyherceg időnként leejtette a piszkavasat, Orlando pedig felvette. Azután a nagyhercegnek eszébe jutott, hogy vadászott jávorszarvasra Svédországban, és Orlando megkérdezte, mekkora állat lehet az, mire a nagyherceg azt felelte, nem olyan nagy, mint a rénszarvas, melyet Norvégiában lőtt; és Orlando megkérdezte, lőtt-e valaha tigrisre, és a nagyherceg azt felelte, hogy már lelőtt egy albatroszt, Orlando pedig megkérdezte (elfojtva az ásítását), mekkora egy albatrosz, s van-e olyan nagy, mint egy elefánt; s a nagyherceg azt mondta - bizonnyal valami nagyon értelmeset mondott, de Orlando már nem hallotta, mert az íróasztalára nézett, az ablakra vagy az ajtóra. Mire a nagyherceg így szólt: - Imádom -, Orlando pedig ugyanakkor: - Nézze csak, esik az eső - és mindketten zavarban voltak, rákvörösre pirultak és már semmi sem jutott eszükbe."

(Virginia Woolf: Orlando)

ősszel

a szobában várni, hogy
csörögjön a telefon.

:-)

- Juci, őszintén, ez a fülbevaló szép vagy ronda?
- Szerintem illik hozzád.

a nap beszólás

"Lehet, nem kellett volna elmondanom neki. Azóta, ha meglát, mindig könnybe lábad a szeme, és úgy néz rám, mint egy Dosztojevszkij-hősre."

kompromisszumkészség

Anyu: - Neked van narancshámozód?
Én: - Nincs.
Anyu: - De van.
Én: - Jó, akkor van.

ahogy fizikából is tanulták: egy fénysugár nem fénysugár

Reggel hatkor keltem, hogy beérjek pnp előadásra. Mondanom sem kell, egy szót sem jegyeztem le belőle, inkább Ágival megbeszéltük a holnapi látogatást, felolvastam neki, ami a kivetítőn volt (mert ugye a kivetítőre kizárólag tizenkettes betűméretű vékony - dőlt betűkkel lehet csak írni, mert az a hátsó sorokból is remekül látszik), elővettem a könyvemet, hogy olvassak, de amikor eljutottam addig, hogy a főhős épp vesepecsenyét eszik sültkrumplival, úgy döntöttem, ha tovább olvasom, éhenhalok a polgári nemperes eljárások kellős közepén. Ezek után megbeszéltük a büntetőeljárási jog zh-ra a kérdéseket, majd megtapsoltuk az előadót.

Megyek az utcán: barátok üdvözlik egymást, puszi jobbról, puszi balról:
- Szia, hánytál ma reggel?

menetrend

Úgy állnak ott, mint két szent, nem, mint kik a világ összes bűnét elkövették, s most várnak a buszmegállóban, mint bűn a bocsánatra.

notesz

énekel az ereszcsatorna.
hajszálon függő madárfészek.
szőke rántotta.

este a napi élmények patchwork-paplanjába takarózott.

ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide!

Nézd, kint szétesik a világ. A fáknak már lombja nincs, egymáshoz hűtlenné vált zöldfülű felnőttek dobják le sorra kinőttnek képzelt uniformisukat; későn eszmélnek rá, milyen hideg a világ annak, kinek magának kell megkötni pulóverét. Kézen fogva játszó pitypanggyermekek. A hűvös napfény pengével szeli ketté a testet: egyik felét langyos karjaival még átöleli, de a másikat erőtlenül hagyja prédául a föl-le futkosó szélnek. Nézd a bácsit a kutyával! Pórázon didergetett árvaságok. Kész a vacsora? Üljünk asztalhoz! Peti fiam, csukd be, kérlek, az ablakot, lehűlt a levegő!

találkozás

Az Orlandót őszi időben kell olvasni, de lehet, bennünk kell, hogy ősz legyen. A nyugalom: mozdulatlanság; a harmónia: mozgás. A legnagyobb kincs: érdekesnek lenni. Lélek: tó; művészet: fellegek a magasban; ember és művészet találkozása: esőcseppek a tóban. A kettő egynemű. A tó vize lesz több. Majd kevesebb: párolog, ha rásüt a nap.

pangás

itthon a rumli, építkezés...hétfő: egész nap ünneplőben, lehangoló, elköteleződni a büntetőjog felé, nyomasztó, egész nap csurom vizes lábbal, torok- és fülfájás, esti négy óra alvás. kedd: reggel hatkor kelés, hiábavaló élet, elmarad az óra, hiábavaló fáradtság, nincs bent a tanár, hiába megtett kilométerek, tanszéken nincs félfogadás, hiába pazarolt percek, otthon a rumli, itthon a rumli: hazaértem. egy óra kedvéért két órát készülni és két órát tömegközlekedni: erre is csak én vagyok képes.

a félkegyelmű

Ezt a bejegyzést M. I. -nek szentelem, aki magával ragadó jellemével színesítette apukám amúgy is tarka egyetemista éveit.
M. I. nagy költő volt... a saját bevallása szerint. Erről árulkodik minden kétséget kizáróan egyik, sajnos fent nem maradt, legátütőbb sikerű versének, "A szerelmes szívű, csónakázó katonatiszt"-nek már a címe is. Apukám - máig nem tudja mi okból - a legteljesebb bizalmát élvezte ennek a romantikus lelkületű, költői vénával megáldott gépipari technikumi hallgatónak. Egyik délután félrehívta apukámat azzal, hogy egy rettentően fontos ügyben szüksége lenne a tanácsára. Apukám készséggel állt rendelkezésére. És M. I. akkor először, megmutatta féltve őrzött verseit. Előadta, hogy meghányta-vetette a dolgot és arra az elhatározásra jutott, hogy nem foszthatja meg a magyar kultúrát a kortárs líra remekeitől puszta önzésből, hanem versei színe-javát beküldi a neves Alföld irodalmi folyóiratnak. Apukámnak annyi lett volna a szerepe, hogy segít neki kiválogatni, mely költeményeit küldjék be a folyóiratba közlésre.
Pár hét múlva M. I. zihálva, a felháborodástól és haragtól elfúló hangon egy levelet nyomott apukám kezébe: - Olvasd! - csak ennyit tudott mondani.
A levél ekképp hangozhatott:
Tisztelt M.I.!
Verseit elolvastam, de a költői tehetségnek nyomát sem találtam. Jobban tenné, ha a versírásra fecsérelt idejét inkább mérnöki tanulmányaira fordítaná vagy elmenne teniszezni. Mindemellett irodalmi érdeklődésével továbbra se szakítson, hiszen nemcsak költőkre, de olvasókra is szükségünk van.
Tisztelettel: Sz. E. Alföld irodalmi folyóirat
Azt hiszem mondanom sem kell, hogy romantikus lelkű költőnknek az ő romantikus lelkébe mélyen belétiportak. Apukámnak szerencsére sikerült lebeszélnie arról, hogy a szerkesztő urat párbajra hívja ki, viszont úgy véljük, hogy ez az eset sose gyógyuló sebet ejtett M.I. lelkén.
*
M. I., a romantikus lelkületű költő egy nap úgy határozott, hogy a költő akkor lehet költő, ha meg is éli versei témáját, vagyis leereszkedik a mélységekbe, hogy végül igazgyöngyöt hozhasson a felszínre. El is ment, eddigi életvitelét feladva egy esti szórakozóhelyre, hogy "belevesse magát az ÉLETBE". Körülötte az egyetmisták részegen nevetgéltek az asztalok mellett, voltak, akik a parketten ropták a táncot, mások füstöt fújtak szájukon-orrukon, a helyiség levegője megtelt szúrós cigarettafüsttel. M. I. ebben a kétes homályban törte magának az utat, míg egyszeriben megpillantott a bárpult mellett egy "szőke istennőt". M. I. úgy érezte, ez az istennő egész költészetének megkoronázása, lelke himnuszokat zengett a női szépségről, egyszeriben markában érezte az igazgyöngyöt, amivel majd diadalmasan a felszínre bukkan. Odament a lányhoz, felkérte táncolni... és a lány igent mondott. Kézen fogva bevitte a többi táncoló pár közé, átfogta derekát, finoman magához ölelte, mire a szőke istennő megszólalt: - Milyen kurva meleg van itt.

porszemek a fényben

A lapszéleken a tépelődés. Jó az esőnek, ő szakadatlanul szakad.
Kifestett falú magány. Napló: gondolatszőttes.
Álmosan borul a fa a tó tükrére. Ez az eső ostorozta táj.
Az arc a kézbe simul. Redőt vont szeme elé a felhőszakadás.
Istenkáromlás: égre meredő vasvilla.

realitás

Minden élőlény a mennybe kívánkozik, de lehúzza a gravitáció.

a tanulás lépcsői

Az élet először beszélni tanítja meg az embert. Aztán hallgatni.
Az elpazarolt idő percei hangosabban telnek, hogy mások is meghallják.
Az igazság kívül hangos. A hazugság belül.

rólatok/rólunk: a világ- profiljaink görbe tükrében

Titok vagyok, megfejthetetlen! Mindig változom, de valami mindig ugyanaz marad.

kreatívkodás, makettek, fényképezés, harcművészet, technika, zene, népművészet, szertorna, fotó, gépek

aranyra festem a világot, ha hagyja

barlang, aerobik, játék, játék, játék és játék, gitár versírás, kézilabda, zene, teák

a hölgy kissé bogaras

szobrászat, asztrológia, msn, kalózok, gesztenyeszedés, felhőt fürkészés, nézelődés, rajzolgatás

lila vagyok

regényt ír, rejtvényt fejt, pránanadi, katonai repülés, hadtörténet, túlélő-művész

minden, ami Magyarországnak hasznos

nem szeretem: csalódás, fájdalom, butaság, okoskodás, beképzeltség, rendetlenség, hangzavar, csalódást okozni, nem tanulni, tanulni, nyelvvizsga-százalék, OKTV helyezés, görcs, alváshiány, hányinger, őszülő hajszálak, infarktus

Engem mindenki szeret, mert engem csak szeretni lehet.

Shakespeare, szeretek versenyezni, pasik, főzés (kezdő vagyok), honlap, ezoterika

..nem én vagyok az ördög, csak a magyar hangja! ..

hegy-tengerpart-bordosfelhő-Garfield-tulipán-somlói galuska fan, student...kind of at least

Ja, és védjük a környezetet!

hosszú sétákat tenni, beszélgetni, horgászni, borozgatni, pólót festeni, motorok, zene, film, gazdaság, bla-bla-bla-bla-bla

nem keresek társat és ezen változtatni sem kívánok

fotózás, természet, festészet, úszás, tánci-tánci, csajok, kalandgémek, kirándulás

A tudás bűn, de én ártatlan vagyok.

gasztronómia, sudoku, barátkozás, kicsi barátaim, új emberek, új helyek, új-új-új-új dolgok

minden, ami szebbé és jobbá teszi életünket

alvás*3, sakk, póker, pari en ligne, sexe

gonosz és rosszindulatú vagyok

tananyag, babás dolgok, művészeti dolgok, építészeti dolgok, ingatlanos dolgok

Érdeklődésem olyan sokoldalú; hogy már szinte egy gömb. :)

buli, zene, barátok, művészet, komolyzene, development, Africa, utazás

Az igazi barát akkor jön, amikor mások mennek

természet, aktív és passzív pihenés, sport, könyvek, kosarazás, idegennyelvek, party, barátokkal bármi, kerámia, tánc, rajz, fantasy, Freud

Ismerj meg és rájössz, mennyire humoros és belevaló csaj vagyok!

orosz irodalom, társas tánc, jégkorcsolya, filmek, városok, kiállítások, hinta, versek, séták, színház

Annyit érek, amennyit vállalok.

kutyák, szakrális és gótikus építészet, sör, idegtépés, henyélés, lazsálás, lustálkodás, Forma 1, kinyílni és megváltódni

saját istenségem megtapasztalása

szeretem Andrást, a családomat, a nagy sétákat, barátaimat, a tavaszt, a virágokat, history, politics, music, literature, arts

Összekötöm a kintet a benttel, a lentet a fenttel.

színház, emberek, szerelem, vallás, Puskin, alternatív megoldások, titkok, játszás

A baráti köröm javarészt virtuális

love, live, cry, laugh, movies, hapiness, strawberry, bacardi, hug, feeling, sing, keep sake

Dupla katt a nagy képre és látható lesz a mini képlista.

horgászat, kirándulás, kertészkedés, meg minden, ami nem bent folyik, zene, könyvek, látókör tágítás, bulik

Zsuzsi vagyok, nagy a farom

4 gyerek, 4 unoka, Ady, kávé, filozófia, sikkasztás, teológia, mozi, emberek, család, sokat gondolkodni, befogadni, napról napra élni

színesen bámulni

új helyek, buszozni, tisztaság, menni, menni, menni, nevetni, tó, gondolatok, élni, élni, élni

Lombos gesztenyefák alatt, te eladtál, s eladtalak. Sokkal könnyebb összetörni egy álmot, mint valóra váltani

színes cukrok, ruhák, ölelni, csak vele lenni, vörösbor, illatos kávé, csillogó dolgok, nyár, flóra és fauna, móka, kacagás

I never said they feed my heart, but still they pass my time.  

az ember/ vihar előtt

Az Ember

Csillagok hullottak le mellénk,
s mi még mindig az éj kihunyó
messzeségébe meredünk.

Vihar előtt

Leomló homokvárak közt sétáltunk.
Mellettünk zúgott a tenger.

interdépendence

Meghozták a zongorát,
A szoba daltól csengett.
Elvitték a zongorát,
S bennem néma csend lett.

halló & süket

A kinti zaj - a kinti csend
A benti csend -  a benti zaj

reggel öt és hat óra között

Reggel öt és hat óra között. Akkor indult el otthonról, amikor még aludt a város, az utcák hajnali bódulatában. Amíg leért a Duna-partra nem találkozott egy lélekkel sem; kiért a házak rengetegéből és megállt a korzón. Körülnézett. Se közel, se távol nem mozdult semmi. Most, először érezte, hogy úgy viselkedhet az utcán, mintha otthon lenne. Elhaladt a szendergő újságosbódé mellett és lesétált a parthoz. Ekkor egészen éles szél kezdett fújni, mely belekapott a hajába és a sáljába: hiába, ősz volt és az őszi idő már csak ilyen, csípős és magányos - mert bizony, a szél is magányos, ezért rohan kétségbeesetten oda-vissza az utcák között, talán még kétségbeesettebben, mint az, akinek nagy sietségében felkapta a kalapját vagy kikapta az újságot a kezéből - menekül a magánya elől. Nem törődött a széllel, leült egy lépcsőre és szótlan bámulta a Duna hullámait. Teljesen egyedül volt. Egyedül a város kietlenségében és a hajnal nyugalmában, a víz csöndjében és a sirályok vijjogásában. Egyedül a lépcső hidegében és a hullámok verésében, egyedül a hajók hánykolódásában és a szél kiáltásában. Igen.  Egyedül volt, az egyetlen, aki reggel öt és hat óra között kint ült a korzón, Budapesten, mely szűk utcáival és szürke sínjeivel körülveszi az embereket ... és nézte a Duna hullámait, amint a víz a szemén keresztül lassan átfolyt a lelkébe - ő is a Duna! Mindenki a Duna, aki csak ránéz, akinek a lelke túlcsordul élettel, fájdalommal, vággyal, örömmel. Mindenki a Duna! Mindenki, mert közösen hordjuk a korzóra a Dunát. A szél csak süvített tovább, a levelek egyre kavarogtak, a zsalugátereket verdeste a szél és a Duna csak folyt tovább.... az ő szeméből... az ő könnyeiből folyt a Duna reggel öt és hat óra között.

dazlious

"He's been imprisoned in a cave for seven days with no food and no water and no light. But on the 8th day he manages to loosen a rock and push his way up through the top and up into the daylight. Just as the sun is coming up over the mountains and filling the sky with this white-yellow light. And there's this stillness, and in the few minutes he's got before his captor, the evil Dr. Doom returns, he stops for just one second. And all he can hear is his own breathing. But he's totally overwhelmed by how big the world is, how small and unimportant he is. And as he turns around you see his face look to the sky and he says very quietly, so that no one can hear him, he says 'Dazlious.'"

csend

A világ legcsodálatosabb dolgainak egyike a csend.
/Ungár István/