2017. február 7.

bíróság





Én: - Egy nagyon fontos szakmai kérdéssel kereslek.
: - Ne kímélj!


Én: - Vannak a kislányodnak pecsétjei?
 :- Mi az, hogy! Van macis, virágos, szívecskés... Milyet szeretnél?


Én: - A kislányodra bízom, amelyiket adja.
:- Mihez kell?


Én: - Hát, azt nem mondhatom meg, végleg elvágnám magam.
:- Figyelj, ismerjük már egymást.











akivel mindenhol összefutunk






Balingóval az útjaink a legváratlanabb helyeken és időpontokban keresztezik egymást. Az utóbbi időben meglehetős gyakorisággal. Ahogy ő mondja:
"Budapestet te teszed nekem kicsi világgá és már-már falusivá, oly sokszor futunk össze merő véletlenségből." 








iránytű









Mindig ott kell lenni, ahol élet van.










tesz-vesz kórház








Ajándékot kaptam Angyal műtőslánykától. Az első, rózsaszín műtős sapiját. Ő is egy műtőstől kapta, amikor dolgozni kezdett. Szerinte az én életemben is meglesz a helye. Erre hirtelen előhalásztam a köténykém zsebéből a zacsimat, amiből a betegeknek szoktam osztogatni az összehajtogatott idézeteket. Egymás mellé raktuk őket. Ugyanolyan volt a színük. Aztán a tekintetünk Angyal műtőslányka lábára esett. Rózsaszín papucs volt rajta rózsaszín zoknival. Vannak helyzetek, amikhez nem kell magyarázatot fűzni.