Vettem három angyalkát karácsonyra. Megkértem anyukámat, válassza ki közülük, amelyik a legjobban tetszik neki, mert az lesz az övé. Láttam rajta, hogy minden igyekezetével azon volt, hogy kitalálja, melyik angyalka az, amelyik - nem neki, hanem - nekem tetszik a legjobban, őrizkedve attól, nehogy véletlenül azt válassza. Én pedig - már ismerve a logikáját - eközben próbáltam aláásni a stratégiát, és kideríteni, melyik az, amelyik neki áll legközelebb a szívéhez, és abba az irányba terelgetni őt. Végül, sok erőösszemérés végeztével kiválasztotta a kedvencemet. Boldognak tűnt vele. Ezért én is az voltam.
Anyukámmal csak olyan dolgokon szoktunk veszekedni, amikor a saját rovásunkra akarunk jót a másiknak, és az nem áll kötélnek, vagy gyanús, hogy átlát a szitán.
Ettől nagyobb tragédiák sehol se történjenek. Tényleg ne.
Ezt kívánom karácsonyra mindenkinek.
