2015. november 30.





Merő ideg.
Maró adag.














Diákjegyet sóznak rám a színházban, újságírói jegyet adnak a múzeumban, ingyen mérik a szódát, extra csomagot kapok ajándékba a szolgáltatótól, suttyomba pakolják meg a tányéromat dupla adag rántott sajttal, a vevőszolgálaton a kedvezményesen vett árucikkre a teljes árat visszakapom. Amikor szóvá teszem, mosolyogva legyintenek. Pedig nem is voltam ennyire jó ebben az évben.













- Nézz rá, negyvenévesen is úgy fest, mint egy örökifjú! Látod, nekünk sem lett volna szabad elköltözni a szülői házból!
- Szerintem viszont ő ezzel elveszítette a húszas, a harmincas és a negyvenes éveit.













A mobilkellékesnél az eladó nagyban bütyköli a telefonomat, amikor benyit egy új vásárló.

Eladó: - Jó napot kívánok, miben tudok segíteni?
Új vásárló:- ....
Eladó: - Miben tudok segíteni? Figyelek, tessék mondani nyugodtan!
Új vásárló:- .....
Eladó: - Mit tetszik kérni?
Új vásárló:- .... Fél vodkát....
Eladó: - Az még két kapuval még arrább lesz.

Új vásárló kibotorkál.

Eladó: - Már ezért megérte ma bejönni.












sertésszárny avagy reggeli eszmecsere egy akció á propos-ján







Nagy tábla hirdeti, hogy a boltban a sertésszárny kilója csak 399,- Ft-ba kerül. 

Én: - "Szárnyat igéz a malacra."
Aquamarin: - Mondjuk én gyerekként sokat filóztam azon, hogy ki az a Szárnyati Géza...
Én: - Neked sem lehetett egyszerű gyerekkorod...
Aquamarin: - Egy ideg voltam emiatt.