"Jöjj, hagyd ott a nyüzsgő várost. Gyere ki a csendes vidékre, mely fölé hatalmas ég borul, és ahol közéd és a csillagok közé nem férkőzik más, csak a csend."
2012. december 13.
családi komédia LXIII. felvonás
(Mikulás)
Apa: - Úgy látszik, a csoki, amit vettem nektek, finom volt, mert csak egy szemet kaptam belőle.
Anya: - Miért nem gondoskodtál magadról? Én magamnak is vettem mindenből, amiből nektek adtam.
fáziskésés
Kevés szívfacsaróbb látvány van annál, amikor az egyik akkor kap észbe, és tesz meg minden tőle telhetőt abban a reményben és őszinte hitben, hogy még semmi nincs veszve, hogy még minden visszafordítható, amikor a másiknak már nem hiányoznak a tettek és a szavak, amikor a másik már visszavonhatatlanul meghozta a döntést. Vergődés. Bevehetetlen fal.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)