2012. december 13.

fáziskésés




Kevés szívfacsaróbb látvány van annál, amikor az egyik akkor kap észbe, és tesz meg minden tőle telhetőt abban a reményben és őszinte hitben, hogy még semmi nincs veszve, hogy még minden visszafordítható, amikor a másiknak már nem hiányoznak a tettek és a szavak, amikor a másik már visszavonhatatlanul meghozta a döntést. Vergődés. Bevehetetlen fal.





4 megjegyzés:

  1. OFF!

    Sokjelentésű bejegyzés.

    (Bővíthető tán szójátékkal is, bár félő, hogy ez adott szituációban cinikusnak tűnhet:fráziskésés)

    Vagy emelkedettebben Dantéval, Babits fordításában:
    „Az emberélet útjának felén
    egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
    mivel az igaz útat nem lelém.”

    VálaszTörlés
  2. fráziskésés. ez jó!
    mondjuk az adott szituációhoz valóban nem illik, de ettől függetlenül díjazom.

    viszont Dantét a jelenlegi gondolatvilágommal nem tudom a helyzetre vetíteni. bocsi.

    VálaszTörlés
  3. hát ez ütött. nagyon jól megfogalmaztad. ...

    VálaszTörlés
  4. én boldogabb lennék, ha nem kellett volna sohasem leírnom. nem tudom, kinek rosszabb :-(

    VálaszTörlés