jónás tamás: csak szonett

Hitetlenségem büntetése vagy. Nem számítottam rá, hogy közelemben lehet még jeget olvasztani ember, pinceablakon beragyogni nap. Nem tudtam rólad, nem is vártalak. Nevettem volna, ha mesélnek rólad. Nem volt már súlya bennem semmi szónak. És szétgurult rizsszemek: mind a nap. De most: erdők lépnek velem, ha lépek. A tenger fáradtan mellém zuhan. A fájdalmak felragyognak s kiégnek: hangyabolyvilág nyüzsög boldogan a mellkasomban, és kapkod az élet: sorsomnak, veled, újra dolga van.

fodor ákos: tudsz játszani?

- Tudsz játszani?

- Tudok.

- És szeretsz is?

- És szeretlek is!

két lány beszélget az utcán

- Neked hol van a bölcsesség fogad? Kint vagy bent?

Egyedül utazom éjszaka a buszon. Az utcák kihaltak, a jármű száguldva halad el a néptelen megállók mellett. Az egyik megállónál egyszerre lefékez. Kinyitja az első ajtót. Vár. Becsukja, és indulunk tovább. A buszra nem szállt fel senki. A megállóban sem állt senki.

buszon

Áll a busz a dugóban, közben a hangosbemondó figyelmezteti az utasokat, hogy kapaszkodjanak, mert a jármű olykor hirtelen fékezésre kényszerül.

jogi szeretetszolgálat

Cukormentes Cukorka: - Figyeld, milyen szépen csiripelnek a madarak!

Én: - ... Te tényleg szerelmes vagy.

A jegypénztárnál ma arról győztek meg, hogy újságírói kedvezményre vagyok jogosult.

A jegypénztáros meggyőzött, hogy diákjegyet kell váltanom.

pilinszky jános: könyörgés (részlet)

... ha senkiért, az anyámért szeress.

A Stühmer csokoládédesszert anyu számára a múltat idézi. Szereti. 

Anyu: - Felbontjuk, amit hoztál, megkínállak belőle.

Én: - Nem kérek, köszönöm. Így is alig lehet valami a dobozban.

Anyu: - Két szem csak van benne. (Közben óvatosan megrázza. Arckifejezésünk kétkedőre vált.)