Ezt csináljátok utánam:

Én vettem meg magamnak az ajándékokat, és meglepődtem, amikor a fa alatt kibontottam őket...

Hommage à Patkó Bandi

ferdeafa nemgyferde deferde kiviszemlefűrészelni bentmaradcsakkalapácskell kikellvinnifűrészelni lemegyekakalapácsért tartsadafát kikellvinnifűrészelni ferdemég kikellvinnifűrészelni renigyeretartsadtelegalábbcsöndbenvagy

fehérvagyazöldégőkell kivettzöldet vezetékzöld megijedtem nézemahogyfeldíszíted odamégkell rosszhelyenvan anyunincsenegyébdolgod

sokhalászlé kicsifazék mérőszalaggallemérem ténylegkicsi másfazékkell abbanfőzök deezkicsi elegemvanakarácsonyból

jóabeigli fújmazsolás nemvagygyerek vacsorázunk demostettünk maradjcsöndbenapacsinálta

neüljazadventikoszorúra

"Huszonnegyedike, kénefa, ráérmég, nemérrá, majdholnap, elválok, veszekfát, azjólesz, hogynézmárki, jakérem, akkorazt, mennyilesz, ennyitegyfáért, legyenöt, legyenötfél, legyenhat, jóleszazelső.

Megyünknagyihoz, nemakarok, jönjézuska, minimaxkell, nagyimesél, minimaxkell, mosthagydabba, hozdamackót, eléghárom, csókilonka, köszönjszépen, ilonkáéknakis, mér'nemköszöntél, nembajhabüdös, szálljbe, szálljki, ittanagyi, minimaxkell, hozjézuska.
Hozdfelafát, holatalp, teraktadel, neménraktam, deteraktad, ottszok'lenni, deottnincs, merteraktadel, utlálomakarácsonyt, elválok, megvanatalp, ugyeteraktadel, eltörtbazdmeg, menjteszkóba, félnégybazdmeg.
Holafűrész, szomszédnál, holaflex, szomszédnál, holaszomszéd, zalában, kurvaanyját, aztlátogatja, picsábafával, kellafa, utlálomakarácsonyt, faragomkéssel, deneazzal, deazéles, kenyérvágó, eszünkzsemlét, hozzáltapaszt, úristen, azmégvárhat, bentvannézdmeg, ferde, ésmost, jobbradől, ésmost, mégmindig, ésmost, derondafa, anyád, anyámathagyjukki, teddleakést.
Holadíszek, fentiszekrény, nincsottsemmi, másikszekrény, égőjó, tavalyvettem, nemégbazdmeg, pótizzó, azsemég, picsábaégővel, kellazégő, kontaktosvagymi, tedleakést, leszgyertya, leégaház, nemkellfűteni, szaloncukor, ötkilóvan, fasznakannyi, gyereknekkell, gömbdísz, szalmadísz, alufóliábandió, csengettyű, nincsencsúcsdísz, húzdráangyalt, fenyőttojik.
Csomagoljál, tökpazarlás, akkorfőzzél, főzökpacalt, éntöbbetsemmitnemcsináloknektek, csomagolok, holacellux, papíroknál, holapapír, díszeknél, nincskarácsonyos, nebaszki, vanboldogszülinapot, nebaszki, ráíromjézuska.
Gyertekenni, minimaxkell, gyertekenni, mindjárt, gyertekenni, mindjárt, éntöbbetsemmitnemcsináloknektek, nemszeretemahalat, pedigfinom, minimaxkell, nemjönjézuska, szeretemahalat, elsóztad, mosthagydabba.
Teddfellemezt, minimaxkell, szentestenem, kiskarácsony, nagykarácsony, pásztorok, namitkaptál, nemlegó, nesirjál, legókell, fakocka, le-he-góó-kell, apaisezzel, nemeztkértem, nincsnemez, mondtamlegót, kurvadrága, neagyerekelőtt, nehisztizzél, feldőltafa, kurvaélet, égazégő, mondtamkontaktos, deszépnyakkendő, úgysehordod, akkorisszép, jóalánc, nemkellettvolna, pénznemszámít, ésalegó, kapszanyádtól, nesírjprücsök, szeretlek, énistéged.
Holnapanyádéknál, utálomakarácsonyt."

/Patkó Bandi: Pár szó a karácsonyról/

Első vezetés anyukámmal hóban (nem, kislányom, ez nem volt hó).:-)

A nyelviskola a három hónapon keresztül húzódó díjvisszatérítési ügyemből levonta a tanulságot, és  a jövőre nézve módosította szerződési feltételeit. Így kell ezt csinálni (bár nem tudom, merjek-e ezek után náluk nyelvvizsgázni)! A végén mégis csak sikeres évet zárok!

Végre valahára. Havazik.

Az esés teljesen más perspektíva.
A kisgyermek oda megy, ahova az ösztöne hajtja, nyugodt szívvel elbotolhat az életben, mert menten ott terem mellette az édesanyja, hogy ölbe kapja és megcsókolja. A felnőttnek nem szabad elesni, mert rá nem vigyáz senki. Pedig milyen csodákra lenne képes az ember, ha észrevenné egy-egy esésnél a sajátja mellett Isten árnyékát.

Karácsony este

"Ember nélküli táj. Csillag nélküli ég. Villanygyertyák, egyformán vásári fények az egyformán négyzet alakú ablakok mögött. Sehol egy mozgó pont: sehol egy lélek. Mindenki ott van, ahol lennie kell.  A magányosok a megtervezett, fegyelmezett magányban. A családosok a megtervezett, szervezett családban.

És hol van ő? Kantár Hajnal?

Hol az ő magánya?

Hol az ő családja?

Hét órakor Dénes telefonált. Lerobbant a Trabant, nem indul a motor. Kornél telefonálni sem tudott. Beáztak a vidéki kábelek. A hó betemette a síneket. A másnapi előadást is alig érte el.

-Borzasztó - mondta együttérzően már huszonötödikén este Hajnalnak. - Mint egy összeesküvés! Látod, most csodálom a nyugalmadat!

Hajnal mosolygott. Hólyagos volt a szája. A tenyerén a saját körmével vájt véres csíkok. Az óra széttaposva a szemétben.

- Semmiség - mondta egy frissen született, kemény, új hangon. - Milyen igaz: önmagához tartozik mindenki..."

/Jókai Anna: Jákob lajtorjája/