A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nosztalgia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nosztalgia. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 2.

testről és lélekről - a szépség és a szörnyeteg










A nézők tapsoltak a moziban.
A fogyatékos gyerekek tapsoltak a moziban.
Ettől többet sem írni, sem mondani nem kell.



















2015. szeptember 23.

jogi szeretetszolgálat






Erdőtündér: - Leírni az élményeket annyi, mint elveszíteni minden részletet, érzést, ami e betűkön kívül ragad.
Én: - Leírni az élményeket annyi, mint legalább a lejegyzett betűsornyit nem elfelejteni belőlük.






2012. július 4.

osztálytalálkozó avagy a tények alkalmazkodása






Zsófi - én - Kata: piros - fehér - zöldben gondoltunk leülni az asztal mellé Kata kivételével, aki szerint a Kata - én - Zsófi sorrend lett volna a kívánatos, hogy kiadjuk a francia zászló színeit.
- De Kata, a te ruhád zöld!
- Nem, ez kék!
- Orsi néni, milyen színű Kata ruhája?
- Zöld.
- Ez nem zöld, hanem kék!
- Bence, szerinted Kata ruhájának milyen színe van?
- Zöld. Miért?
- NEM! Ez KÉK!
- Kata, miért ragaszkodsz ennyire ahhoz, hogy ez a ZÖLD ruha, ami rajtad van, kék legyen?
- Azért, mert őszi típus vagyok, akinek a kék szín jól áll, a zöld viszont nem. Na mármost, szerintem ez a ruha jól áll rajtam, amiből egyenesen következik, hogy nem lehet zöld, hanem csakis kék...






2012. június 15.

nem is tudom, honnan jutott eszembe :-))





Gimi. Órák közti szünetek. Mivel is telhetnének hasznosabban, mint házifeladat-írással? Felmérem, hogy a francialecke megírása pontosan kétszer tizenöt percet igényel. Első tizenöt perc vége. Becsukok könyvet, füzetet, rendben összekészítve hagyom ott őket a padon, megyek a másik terembe órára. Kicsöngő. Futás vissza házit írni. A termünkben épp franciaóra volt, kistanár tartotta, beszélgetve jönnek ki a tanárnőnkkel. Bemegyünk, veszem elő a füzetemet, hogy folytassam a leckét, ahol abbahagytam. Benne piros tollal egy hatalmas hiányjel. Alatta:

Renáta!

Hol a házi feladat? Elindultunk a lejtőn?

Egy aggódó franciatanár




2012. május 11.

év végi jutalomkönyv





Gimi. Évzáró. Az utcákon kint már fülledt-felelőtlenül tombol a nyár, a tábláról a takarítók még nem mosták le a !ÓICÁKAV-t. Mindenki fekete-fehér ünneplőben, a fiúk nyakkendőben, a lányok nejlonharisnyában aszalódnak. Várjuk a jegyek felolvasását. Hőség árad be az ablakokon, de még maraszt a pad. Bizonyítványosztásig.
A kiváló eredményt elért tanulóknak az osztályfőnök jutalomkönyvet ad át. Minden évben. Mindig ugyanazokat. Az iskola még ilyenkor sem szűnik meg rendületlenül értékeket közvetíteni: ezek azok a könyvek, amiknek már a címe is tanulságos.
Jók ezek a pillanatok. A várakozás. Amikor mindenki előre tudja, hogy olyan meglepetésben részesül, aminek biztosan nem örül. Kizárt a csalódás. A várakozás tiszta érzéséért várakozunk.
Ebben az évben is elkezdődik a szertartás. Minden szokás szerint zajlik. Sorban mennek ki az emberek. A mögöttünk ülő színjeles tanulót is kihívják, szerény mosollyal az arcán, könyvvel a kezében tér vissza. Mi kíváncsi türelmetlenséggel fordulunk hátra:
- Na, te mit kaptál?
- Várjatok, még nem tudom, mindjárt nézem..... Óh......!
- ???
- Márquez: Bánatos kurváim emlékezete!






2012. május 9.

albérlet




Munkásotthon utca. Kedd éjszaka. Tízéves vagyok és csak én nem alszom: éberen figyelem a takaró alól az új életemet. Az ablak előtt lámpaoszlop. Elhaladó autók fénypászmája a plafonon. A szobában idegen bútorok. Kint csöndbe vesző léptek. Lent az utca. Szemben a rendőrség. Fent az Isten. Előttem valaki ugyanígy fekhetett itt az éjszaka futó árnyai között.





2012. április 26.

nosztalgia






Egyik barátnőm, vizsga előtti nap:
- Van negyven darab tétel. Ebből tudok egyet. Ha azt húzom, ötöst kapok, ha a másik harminckilencet, megbukom.






2012. április 21.

csemege




Volt egy remek, egyben szórakoztató és meglehetősen tanulságos óránk, amin az elmúlt húsz év jogalkotási bakijait és nonszenszeit vettük górcső alá a teljesség igénye nélkül. Másképp: amihez már nem elég a jogi diploma.


"E rendelet alkalmazásában
1. tej: az olyan tej, amelyet nem forraltak fel,
2. tejgazdaság (TG): olyan üzem, amely tejet állít elő és dolgoz fel." (csak halkan: a tejet a tehén állítja elő)


"15. § Ez a törvény a kihirdetést követő 15 napon belül lép hatályba.
22. § Ez a rendelet a kihirdetést követő négy hónap elteltével lép hatályba."


"Ahol jogszabály Országos Vízügyi Hivatalt említ, ott Országos Vízügyi Főfelügyelőséget kell érteni."

"E törvény 30-82. §-a és 86-87. §-a  2003. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 1998. évi XIX. törvény (Be.) 16. §-a (1) bekezdésének d) pontjából az "újszülött megölése (Btk. 166/A. §)," szövegrész, a Be. 36. §-ának (4) bekezdése, 46. §-ának a) pontjából "az őrizetbe vételt kivéve," szövegrész, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról rendelkező 2002. évi I.  törvény 308. §-ának (2) bekezdésében a "369. §-a és alcíme," valamint az "és 596. §-a" szövegrész, továbbá a 308. § (3) bekezdése érvényét veszti és nem lép hatályba."


"1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és velük munkaviszonyban álló munkavállalóra, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottra (a továbbiakban együtt: munkavállaló)."


És végül amiből biztosan soha nem lesz végrehajtási jogszabály:
"A rendelet végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a népjóléti miniszter, az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői, valamint az önkormányzatok és szerveik összehangoltan gondoskodnak."





2012. április 2.

jocó bácsi levele - találtam


Szeged, 2004. november 14.

"Kedves Reni!
Újra Szegeden vagyunk. Olvasd el, mit üzent Kossuth Lajos! Én azt üzenem, tanuld kedvvel a kémiát.
Az idézeteket megkeresni nem volt időm. Talán így kezdődnek a kérdéses eposzok:
Andra moi ennepe misa politropon hos mala polla
Planctei epei Troies hieron ptolietron eper se 
(...)
Várom, hogy találkozzunk s nyúzhassalak egy kicsit.
Szeretettel csókolunk valamennyiőtöket!"




2012. március 14.

nosztalgia avagy az átélés művészete 10 évesen




Általános iskola alsó tagozatában egyszer Mátyás király és egy alattvalója közti jelenetet kellett improvizálni. Laci is és Balázs is őszinte igyekezettel és lelkesedéssel állt a feladathoz, ki-ki próbálta a maga módján a legtöbbet kihozni a jelenetből:
Paraszt: - Jó napot kívánok, Felséges Királyom, életem, halálom kezedbe ajánlom!
Király: - Helló!




2012. március 6.

elsőmoziélmény


A Final cut - Hölgyeim és uraim című film zártkörű vetítésén való részvétel belépőjeként az érdeklődőknek első moziélményük leírását kellett beküldeniük. A kiírásról sajnos csak a vetítés utáni napon szereztem tudomást... Tét nélkül rohanok tehát végig moziélményeimen.

Először is, ha jobban belegondolok, nekem nem egy, hanem három "elsőmoziélményem" volt.
Az első elsőmoziélmény az óvodában talált meg. Szokásos délután, tipegek ki a kapun, anyu halvány rózsaszín tavaszi kabátjában (akkor még nem tudtam mi az, hogy: titokzatosan) mosolyog a lépcső lábánál, megfogja a kezem, "ma nem haza, moziba megyünk". Nem tudom, mi az a mozi, nem tudom, mi az A szépség és a szörnyeteg, csak annyit, hogy anyu örül, hogy nekem örömet szerez, és ezért örülök. Azt gondolom,  a mozi egy veszélyes hely, mert nagy és ismeretlen és sötét, ahova szülő nélkül nem mehet az ember, mert ki tudja, mi történik vele. Úgy sejtem, a szörnyetegnek is köze van ahhoz, hogy anyunak is velem kell lennie. Itt tudom meg mi az a (rajz)film és a mi az a filmzene.
Kis híján nyolc év moziszünet. 
Tizenkét évesek vagyunk, élelmesek vagyunk, osztálypénz-túlfizetésünk, egyhuzamban három lyukasóránk és egy tapasztalatlan osztályfőnökünk van: megy az osztály moziba. Mit nézünk? Az időpont kötött, az osztály bezuhan bármilyen filmre, amit ebben az idősávban vetítenek. Még pont elérjük Az Álmosvölgy legendáját! "Mi az?" "Jó film." "Nektek való?" "Persze, Orsi néni." Párosával, kézen fogva megyünk a Corvinba, már megkezdődött, gyorsan-gyorsan a harminc jeggyel, csöndben menjetek be, mindegy, hova ültök, csak ne zavarjatok másokat. A filmről annyit, hogy egy fej nélküli lovasról szól, aki időről időre kikel a sírjából, hogy nyílt színen csapja le áldozatai fejét, akiknek megcsonkított teste erőtlenül zuhan a porba, míg a fejük játékosan gurul az álmosvölgyi éjszakában. "... milyen király volt az a jelent..." "...igen, amikor levágta a fejét!" "...meg amikor kidőlt a koporsóból..." Orsi néni falfehér. "Mindenki jól van? Senkit nem rázott meg a film?"
Egy év alatt bepótolom a nyolc év kihagyást. Szinte minden héten moziban ülünk.
Moulin Rouge. Jó film? Állítólag igen. Megnézzük? Megnézzük. Első félórában kimegy a mozi fele, mi becsületből bent maradunk, mert még kicsik vagyunk és a jegy sokba került. Esszük a popcornt és isszuk a kólát. Aztán egy idő után nem esszük a popcornt és nem isszuk a kólát. "A színen új hős, és újabb szörnyű tett, a játék megöl, a függöny eltemet. Játszunk még, bár sose tudtuk, miért. Nem értjük szerepünk. A mosoly: festék. Az öröm: színlelés. Eltakart bánat, eltitkolt szenvedés. Játszunk még, bár sose tudtuk miért, de játszunk tovább, mi játszunk tovább." Csönd. Érzem a másik embert. Érzem, hogy ott ül mellettünk, hogy meghatódott, hogy a könnyeivel küszködik. Eszembe jut, hogy a színházban felállnak, és megtapsolják a színészeket. Én is szeretnék felállni és tapsolni. Sírok. Mire  a feliratok lemennek össze kell szednem magam. Megyünk ki, könnyű a lelkem, könnyű a testem.... olyannyira, hogy teljesen megfeledkezem a fél liter kóláról, ami a kezemben van, elejtem, és a gyöngyöző barna lé szétömlik a mozi padlószőnyegén.



2012. február 24.

eszembe jutott


Rita: - Holnaptól vakáció. Ti mentek valahova nyaralni?
Én: - Én még nem tudok róla, de biztos. Ez nálunk mindig utolsó pillanatban dől el.
Rita: - De jó, hogy ennyire spontánok vagytok!
Én: - ... Én ezt eddig szervezetlennek hívtam...



eszembe jutott


Egy osztálytársam három év után egy reggel azért nem ismert meg, mert új cipő volt rajtam.




2012. február 4.

a tanárok kétfajta hozzáállást értékelnek: az egyik a végtelen értelmesség, ...





- Lányok, a következő órán Cooper-tesztet futunk, mindenki hozzon magával pulóvert, mert az udvaron hideg lesz. Kérdése van valakinek?
- Tanárnő, és mit csináljon az, akinek nincsen fürdőruhája?