tekintetek

 

Hol vagyunk? 

Minden közeg más formába tör minket.

Minden közeg más formában törik meg rajtunk.

siratóasszonyok

 

Halál, szakítás, egy összetörött porcelán, egy elrontott születésnapi torta. Minden fájdalom halál, minden fájdalom súly, minden fájdalom könnyülést keres. Ha megtörténik ilyenkor az a szent pillanat, amikor a lelkek egy védtelen része összetalálkozik akár csak egy másodpercre is, és e találkozásba mindkettő beleremeg, megnyílik az átjáró: elvezető csatornává válsz, hogy rajtad, a te könnyeiden keresztül is apadhasson az ő belső gyötrelemtengere. Lelki elvezetőrendszerei vagyunk egymásnak.

 

Nekikezdtem az ebédre készült csirkehúsnak, de olyan áporodott íze volt, hogy szinte azonnal rosszul is lettem tőle. Anyukám nem érzett semmi különöset. Majd vacsorára adtam neki még egy esélyt és csodálkozva tapasztaltam, hogy egész fogyasztható, már majdnem finom. 

Másnap ebédnél úgy döntöttem, hogy megeszem még a maradékot. Hát megint borzalmas volt. Mondtam is, hogy ez a hús csak este jó.

 

Anya: - Miről szól ez a könyv? - kérdezi kíváncsian.
Én: - Arról, hogy minden nőben él egy farkas - válaszolom. 
Anya: - Én nem tapasztaltam, hogy bennem farkas élne - mondja hetvennégy évével szórakozottan.
Én: - Még! - vágom rá határozottan.

 

Hullócsillagokat számolunk az augusztusi éjszakában, Balatonon. Már legalább öt-hat suhant át az égen.

Anya: - Mennyien vannak! Mindjárt a nyakamba is idehull egy kis csillag!

Én: - Itt vagyok! - mondom hirtelen és szeretettel átölelem egy puszit nyomva az arcára.