Innovation is a state of mind.
Take action.
Be present in your life.
Don't fear failures.
Be present in your life.
Don't fear failures.
2026. június 11.
A társasházak közös udvarában nagy elánnal nyesik le az alpinisták a kicsit magasabbra nőtt fák ágait. Mindezt teszik a tizedik emeleti magasságon is túlnőtt, fölig kopár lombú jegenyéről, aminek stabilnak kevésbé mondható törzse az összes kisebb fuvallatra látványosan imbolyog egyik oldalról a másikra. A jegenyéhez persze hozzá sem érnek a fűrésszel. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy ez a fa hál' Istennek senki szerint nem jelent baleseti kockázatot.
2026. június 10.
alázat
Napszemüveget kellett feltennie, nehogy élettől, álmoktól és vágyaktól oly eleven tekintete leragyogja az égről a Napot.
2026. február 22.
2026. február 14.
akvarell
Az akvarell szeszélyes, öntörvényű, áramló Nőiség. Ha hálával és kíváncsisággal közelítesz ezekhez a kvalitásaihoz, a legkifinomultabb segítővé válik a lélek filmrétegeinek felsejtetésében, a járatlan utak felfedezésében, a természetes átmenetekkel való egybeolvadásban. Ha finoman közeledsz hozzá, finommá válsz általa.
a művész feladata a lelkek felszabadítása
Utat kell törni az anyagban. Fel kell szabadítani az anyagból a lelkeket. A művészetet befogadók lelkét. A megformált személyek lelkét. A tárgyak lelkét. Az anyagban (papírban, kőben, festékben, hangjegyben) megszületni vágyóknak a lelkét. A művész lelkét. Az Isten Lelkét. Hagyni szabadon léleg/kezni a világot. Ki kell engedni a fényt.
a tükrök átalakító ereje abban rejlik, amit kiemelnek belőled
Mondják, hogy annak a tíz embernek az átlaga vagy, akikkel nap mint nap kapcsolatba lépsz. Na de ki is lehet ez a tíz ember? Egy író, akinek a regényeit olvasod, egy festő, akinek a festményeit csodálod, a királyi család, akiknek az életét követed, egy rongyosra nézett film szereplői, akik végtelenített verzióban megindítanak, egy zene, amit napi tízszeres ismétlésben hallgatsz meg, egy inlfuenszer, akinek a podcastjait pörgeted, az a személy, aki napjában százszor is megfordul a fejedben, Isten, amikor a Bibliát a kezedbe veszed. Bárki, akinek a lényével így vagy úgy minőségi időt töltesz.
A másik lépcső, hogy vajon ezek az emberek hogyan látnak Téged? Mert nem csak a saját nézőpontod által adott hangsúlyok formálnak, hanem minden tekintet, ami Rád szegeződik. Mint lézer az üveget. Válaszd meg tehát bölcsen ne csak azt, hogy Te kiket nézel, hanem azt is, hogy kiknek engeded, hogy nézzenek Téged.
2026. február 7.
Az tud örök fiatal maradni, aki nem hagyja, hogy a lelkére telepedjen az idő (emlékek a múltról, félelmek a lehetséges jövőről). Az idő tér. A tér fizikai valóság. A fizikai valóság anyag. Meg kell tanulni az anyag fölött tartani a lelket. Vagy ha már az anyag alá került, lepattintani róla azt, hogy léle(k)zethez jusson. Vagy ha kapaszkodik valamibe, elengedni azt azáltal, hogy újra magamon kívülállóként érzékelem (mert minden ragaszkodás, kapaszkodás lényege, hogy a részemnek érzem azt, mibe kapaszkodom). Annál kevesebb a lelkemen az anyag, minél szebbnek, egyedibbnek és élesebbnek látom a világot.
2026. január 24.
Minden kölcsönhatás élmény. Az élmények mindig utat keresnek befelé. Minél mélyebb a lélek, annál hosszabb utat kell megtenni a mélyére. Ezalatt az út alatt korábbi lélekélményekkel találkoznak, mely találkozások újabb élményeket szülnek és így megy egészen a lélek mélyéig. És onnan kifelé is. Egy parányi élmény így tér vissza százszorta gazdagabban a külvilágba.
.jpg)
2026. január 1.
natalia sherba: az óraszív (bevezetés)
"Az Idő csupán a negyedik dimenzió; aprócska pont az óramutató végén - egy pillanatnyi hosszú, egy létezésnyi széles és végtelenül magas.
Az Idő nagyobb rálátást nyit a világra, a szabadság új fokával ajándékoz meg. Az Idő egyszerre jelenség és titok, mely a tárgyakhoz való kapcsolatunkból születik. Folyamat, melyet le lehet lassítani, ki lehet tágítani, meg lehet állítani vagy fel lehet gyorsítani.
Az óramágus hatalmában tartja az időt különleges képességével, amely óramágusi fokozatban mérhető.
A legalacsonyabb a harmadik óramágusi fokozat, amely az Idő irányítását egyszerű kívánság segítségével teszi lehetővé.
A második óramágusi fokozat az Idő leigázásának lehetőségét csupán a gondolat erejével egészíti ki.
Az első óramágusi fokozat mindemellett magában foglalja az érzékek hatalmas erejét, amely lehetővé teszi, hogy vágyainkat és törekvéseinket arra fordítsuk, amire csak akarjuk.
És csak a legmagasabb óramágusi fokozat adja meg az előrelátás érzékét, a biztos választás lehetőségét a jövő és a múlt végtelen számú valóságai közül. A legmagasabb fokozattal rendelkező óramágus egyszerre tartja hatalmában a szabadság négy szintjét: az észt, az érzékeket, a cselekvést és az intuíciót.
Jegyezd meg, óramágus: mindegy, melyik fokozattal kezdted, a legfontosabb, hogy végül hová érkezel. Hiszen az Idő valódi törvényeit csak az ismerheti meg, aki szabad akarattal - bátorsággal, határozottsággal, kitartással és céltudatossággal rendelkezik."
2025. december 22.
a-donaj doget
Hétezer forint visszajárót számolt le. Persze, ha gondolom, adományozhatok is belőle, hogy akik rászorulnak, kedvezményesebben tudják igénybe venni a szolgáltatást. Nem gondoltam. Még a szabadkozás gondolata sem fordult meg a fejemben, csak egy biztos érzés élt bennem azzal kapcsolatban, hogy ennek a pénznek nem itt van a helye. És szemrebbenés nélkül tettem el a teljes visszajárót.
Másnap teljesen máshol adománygyűjtő láda járt körbe. Amikor elért hozzám, egyetlen határozott mozdulattal nyújtottam át a mellettem levőnek anélkül, hogy egy forintot is tettem volna bele. Nem vagyok szívtelen. Egyszerűen csak nem mozdult meg erre a szívem.
Az előadást követően leálltunk beszélgetni Lelkeslánnyal, akivel utoljára a nyáron találkoztunk teljes véletlenségből ülve le egymás mellé, hogy - utólag mi és a körülöttünk ülők is így láttuk - egy ebédszünet leforgása alatt kitakarítsak belőle minden kétséget és kifogást a németországi költözésével kapcsolatban olyan hatékonysággal, amivel csak a Szentlélek képes intézni a dolgokat. Ahogy a Szentlélek intézte azt is, hogy mi ott és akkor teljesen véletlenül egymás mellé üljünk le és az a téma jöjjön föl és az a beszélgetés folyhasson le közöttünk.
A mostani találkozás alkalmával lelkesen rákérdeztem, hogy áll a Németország-projekt? Ő legnagyobb megdöbbenésemre lehorgasztott fejjel panaszolta el, hogy minden csodásan, a megbeszéltek szerint indult, viszont most sajnos az anyagiak miatt úgy néz ki, hogy mégsem fog összejönni. A fogadó szervezetnek pénzügyi gondjai támadtak, és nem fogja tudni biztosítani a kiköltözését... Értetlenül álltam a megtántorodása előtt. Biztos voltam abban, hogy Isten terve, hogy ő kiköltözzön oda, egyszerűen nem értettem, hogyan torpanhat meg ilyen anyagi természetű dolgokon, amik egyik napról a másikra változhatnak! És a kiköltözésig még hónapok vannak hátra! Majd jött egy gondolat a szívembe: tized! Mondd neki a tizedet!
Gondolkodás nélkül a tudtára adtam, hogy ha úgy látja, hogy anyagi gondok jelentkeznek, akkor kezdjen el hitbeli lépésként tizedeket adományozgatni! Minden hónapban a jövedelme egytizedét. Kezdje el az adáson keresztül nyitogatni a lelkét a csodák befogadására! Szépen elkezdi, és mire eljön a kiköltözés ideje, minden el fog rendeződni, mert tanúbizonyságát adta annak, hogy rá meri bízni magát Isten gondoskodására. Erre a gondolatra az arca egyszeriben ragyogni kezdett, hogy már megint nem hiszi el, hogy amikor mi ketten beszélgetünk mindig kapja a megerősítéseket, mert képzeljem, ő is pont erre gondolt mostanában, hogy elmulasztgatta adni a tizedeket! Most az adománygyűjtésnél viszont megszólalt benne valami, és kivette a táskájából a borítékba készített rezsiköltséget, amit a bérbeadónak kellett volna kifizetnie, és belerakott a perselybe egy nagyobb tételt belőle, és még most is remeg a gyomra, mert nem tudja, hogyan fog a bérbeadó elé állni, mert már hónap vége van, és nincsen annyi tartaléka, amiből kipótolja az adománygyűjtő ládába dobott pénzt.
Mikor ezt kimondta, mintha villám futott volna keresztül rajtam, olyan világos kezdett lenni belül. Tudtam, hogy meg kell kérdezzem, hogy mennyi hiányzik a rezsiköltségből, és már a kérdés feltétele előtt tudtam, hogy mit fog válaszolni rá:
- Hétezer forint - mondta.
Egyenesen a táskám felé nyúltam, még fél másodperc alatt elhessegetnem egy világi gondolatot (őrültség, amit csinálok), ami próbált közé és Isten gondoskodása közé állni, aztán megtaláltam a pénztárcámat, és szilárd határozottsággal adtam a tudtára, hogy fillérre pontosan hétezer forint van nálam, és hogy ez azért van ott, mert Isten küldi neki. Majd átadtam neki a tárcám teljes tartalmát.
Újra lesokkolódott. Először szabadkozott, hogy ez túl sok és nem fogadhatja el. Viszont én tántoríthatatlan maradtam a tekintetben, hogy ezt nem én adom neki, hanem Isten, és hogy most engem használ, hogy közvetítője legyek annak, hogy sosem kér áldozatot anélkül, hogy már jó előre ne gondoskodna minden szükség betöltéséről. Ő sosem minket kockáztat, csak a hitünket próbálja, hogy elég erős-e megtartani az áldásait. Majd elmeséltem neki a hétezer forint történetét az elejétől eddig a pillanatig. Erre már nem tudott ő sem mit mondani, és hálás magabiztossággal, fülig érő szájjal hajtogatta bele az átnyújtott bankjegyeket a tárcájába.
Akárcsak a nyári ebéd után, most is mindketten ujjongó lélekkel utaztunk hazafelé, ragyogva az isteni szeretet megtapasztalásától és attól a hálától, hogy ez rajtunk, a kettőnk együttműködésén keresztül tudott ilyen csodásan megnyilvánulni a világban!
wass albert: hagyaték (részlet)
"...amikor a szeretet cselekszik bennünk, akkor elindul valami láthatatlan erő, ami előbb-utóbb szeretet formájában tér vissza hozzánk."
susanna tamaro
Ha többféle út kínálkozik számodra,
és nem tudod, melyiket válaszd,
semmiképp se bízd a döntést a véletlenre,
hanem ülj le és várj.
Várj még és még.
Ne mozdulj, ne szólj, csak hallgasd a szíved.
S mikor beszélni kezd hozzád,
állj fel, és menj, amerre visz.
natalia klimova (kép)
És te milyen világot hordozol magadban?
Milyen lenne a belső univerzumod, ha lefestenéd?
2025. december 21.
Negyedik gyertya. Advent negyedik vasárnapja. Mekkora lenne a fény, ha az eddigi összes adventi lángocskánk egyszerre világítana most a szobában? Mekkora lenne a fény, ha ehhez az összes szülinapi tortánk gyertyáinak a lángjai is hozzáadnák a fényüket? És mekkora lenne a fényünk, ha életünk eddigi összes gyertyájának, szép gondolatának és cselekedetének a fénye egyszerre jelenne meg bennünk és körülöttünk?
2025. december 20.
2025. december 14.
2025. december 10.
2025. december 9.
Ma egyik kollégám hosszan és türelmesen, többszörös ismétlésben ecsetelte a telefonban a kamionsofőrnek, hogy ha a munkáltató tiltja, nem viheti fel a kiskutyáját a járműre. Nagyon nem akarta megérteni, hogy a kiskutyája nélkül kell utaznia. Kb. 15 perces győzködést követően elnézést kért, hogy alkalmatlankodott a kérdésével. Kolléganőm megnyugtatta, hogy nem alkalmatlankodott, azért vagyunk, hogy ilyen kérdéseket válaszoljunk meg ügyfeleinknek...
Egyébként szívmelengető volt hallgatni a beszélgetést. Lelki szemeim előtt egy nagyon cuki pici kutya jelent meg vagányan ülve a kamion első ülésén. Kicsi füleit lobogtatta a szél.
Életemben harmadjára tért le velem tömegközlekedési eszköz az útjáról teljesen véletlenül más pályára. Kétszer villamos, egyszer busz. Amikor meséltem a kollégámnak, hogy ez már háromszor fordult elő velem életemben, rám nézett:
- Ilyen gyakran?
- Miért? A három gyakorinak számít?
- Hát, velem még egyszer sem történt ilyesmi....
minden nap tanulok valami újat avagy a wow-élmény
Kerestem az avokádót az önkiszolgáló mérlegen, de sehogy sem találtam. Végül segítséget kértem az eladótól, aki tájékoztatott, hogy azért nem találom, mert az avokádó nem zöldség, hanem gyümölcs...
2025. december 7.
Tegnap a Ligetben mindenki Mikulás vagy rénszarvas jelmezben sétáltatta a kutyáját. Két mozzanat hagyott nyomot bennem. Az egyik képben két lány beszélgetett gondterhelten, komoly arckifejezéssel, miközben a kutyus agancsokkal a fején kotort előre az úton. A másik esetben egy kis csivava lépdelt öntudatosan Mikulás jelmezben. Kis sapka volt félrecsapva egyik fülén, volt még rajta kabátka és minden lépésnél villogott egyet.
Ahogy kiléptem a kapun, a járdán finom hóréteg fehérlett, egy anyuka a kulcsot kereste, míg az apuka tologatta a babakocsit fekete keréknyomot hagyva az aszfalton. Aztán körbenéztem, és sehol máshol nem volt hó, csak a mi kapunk előtt. Időbe telt, amíg leesett, hogy feltehetőleg a szomszédos olasz étterembe szállítottak lisztet, és egy zsák szakadhatott ki cipelés közben.
Isten ma így adott havat advent második vasárnapján.
2025. december 6.
legyünk hó
Legyünk lágyak, szépek, fényesek,
játékosak, puhák, egyben élesek,
egyediek, mint a kristályok,
táncoljuk körbe a világot!
Fakasszunk mosolyt amerre járunk,
simogassuk lelkünk, hogy csodákat várjunk.
Úgy hulljunk, mint havasokban szürke fellegek:
méltósággal, bölcsen, kitartó csendesen.
Legyünk lágyak, szépek, hófehér fényesek,
derítsük szívre az emberéletet.
változatlan őreink
A környezet van, hogy megtart. Néha jó, hogy megtart, hogy van valami változatlan, biztos pont, amit tapint a lelked. Ugyanaz a szoba, ugyanaz az udvar, ugyanaz a kép a falon. Mind hordoznak valamit belőled, amit meg szeretnél eleveníteni magadban.
A környezet van, hogy kiűz. Néha rossz, hogy van valami változatlan, ami már nem tart meg, ami kiabál, hogy miért tartasz még mindig ugyanitt, miért még mindig ugyanazokat a tárgyakat látod? Mind hordoznak valamit belőled, amit szeretnél a hátad mögött tudni.
2025. december 1.
perspektíva
Amikor már a legelején tudod, hogy nem. De mégis. Hogy nem az, de valami más. Ami nem életre szóló, nem maradandó, nem a tied, de az élet nyelvén valahogy mégis fennkölt.
Minden pillanat fennkölt, ha elég fentről tudod költeni.
2025. november 22.
Gyógyító asszisztens kollégával már csak ketten ügyeltünk, amikor elújságolta, hogy írt egy új verset. Velem ezeket spontán és őszintén mindig megosztja, amit megtiszteltetésként élek meg. Mivel minden művész egyszerre szégyenlős és exhibicionista, a kettő közötti döntés felelősségét levéve róla megkérdeztem, hogy megmutatja-e, mert nagyon érdekelne. Legnagyobb megdöbbenésemre közölte, hogy hát az úgy van, hogy a barátnőjének írta és nagyon személyes jellegű, ezért inkább nem. Na hát ilyenkor meg mit mondjon az ember?! Most akkor szeretné megmutatni vagy sem?! Ha szeretné, miért keres kifogást, ha nem szeretné, miért hozza fel?
Csörgött a telefon, egy ügyfélnek kellett jogi tanácsot adnom. Gyógyító asszisztens kollégánál is csörgött a telefon, egy ügyfélnek kellett nem jogi tanácsot adnia.
Hát végül ez is olyan, mint egy udvarlás. Nem lehet csak úgy ajtóstul rontani a házba. Egy kicsit körbe kell járni a témát. Kis időt kell hagyni. Aztán újra rákérdezni. Mondtam, hogy minden tolakodás nélkül, ha van olyan sora a versének, amit szívesen megosztana, örömmel meghallgatom. Na, erre elővette a telefonját, és hát végül is fel tudja olvasni az egészet is, mondta, és már görgetett is. És elkezdte olvasni. Szép volt. Letisztult volt. Zene volt. Festmény volt. Vörös hajú a lány? Igen. Ez most nagyon rendben van a lelkedben. Igen. Ő az igazi? Igen. Ez volt az első vers, amit írtak neki? Igen.
Legyetek nagyon boldogok!
lélekinger
A zene.
Simogat.
Masszíroz.
Felráz.
Leráz(za a sallangot).
Kibont.
Bezár.
Kitakar.
Betakar.
Megmozgat.
Lenyugtat.
Rajzol.
Radíroz.
Fest.
Farag.
Karcol.
Csókol. Néha csak puszil.
Épít.
Lerombol.
Szétszed.
Összerak.
Kigombol.
Begombol.
Megugat.
Dorombol.
Megköt és horgol.
Beléd bújik és
körbevesz.
Átrendezi a lelkedet.
2025. október 4.
miért és hogyan szeressük magunkat?
1. Miért szeressük magunkat? Azért, mert Isten azt mondta, hogy szeressük magunkat (szeresd felebarátodat, mint önmagadat). És ha Ő azt mondta, akkor ez így helyes. Ő talált ki minket, nála van a használati útmutató.
2. Az életben a legtöbb időt magunkkal töltjük. Konkrétan minden másodpercet. Nincs más személy, akivel annyit lógnánk együtt akarva akaratlan, mint magunkkal. Korántsem mindegy, hogy ezt milyen minőségben tesszük. Egy szeretetteli, humoros, sugárzó és sziporkázó ember társaságában szeretnénk lenni, aki kalandos helyekre visz minket, ugyanakkor óvón vigyáz ránk, vagy egy besavanyodott, nyervogó kis méregzsákkal?
3. Ki az a magunk? Ha valaha bárki folytatott már belső párbeszédet, gyanakodhat, hogy erre azért kerülhetett sor, mert volt valaki, aki a kérdésekre válaszolt, akivel hosszan el lehetett filozofálni, akinek gyakran elkápráztató vagy éppen botrányos ötletei voltak, aki örült, amikor valakivel jót tettünk, aki lebeszélt a harmadik tábla csokiról vagy a második bögre kávéról, rávett, hogy menjünk el edzeni, még ha nem is volt is kedvünk hozzá, elráncigált egy kiállításra, aki csöndre intett minket vagy meghúzta a határvonalat ott, ahol egy részünk tovább szeretett volna menni. Isten a saját képére teremtette az ember. Ha Ő hárman van, akkor mi is (mert ahogyan ő, úgy vagyunk mi is ezen a világon, mert képére és hasonlatosságára teremtett minket). Test, lélek és szellem.
4. Miért fontos a magunkkal való kapcsolatunk? Észrevettük már, hogy ha valakik nevetnek, megölelik egymást, támogatják egymást, good vibe-okat sugároznak, azoknak a szíve örül, ragyognak, lendületesek, aktívak, találékonyak, és mások is szívesen időznek a társaságukban? A válasz tehát: mindenki így érzi a legjobban magát is és másokat is.
5. Hogyan szeressük magunkat? Nincs egy recept. Mindig úgy, hogy érezzük a szeretetet. Van, hogy korlátokat kell szabni magunknak. Van, hogy le kell engedni a korlátokat. Van, hogy meg kell szeretgetni magunkat. Van, hogy szigorúnak kell lenni magunkkal. Van, hogy társaságba kell vinni magunkat. Van, hogy otthon kell hagyni magunkat. Van, hogy cirógatásra vágyunk, van, hogy kemény edzésre. Van, hogy csokira. Van, hogy diétára. Van, hogy célokat kell kitűzni és rengeteget kell tenni értük. Van, hogy meg kell változtatni a céljainkat és abbahagyni az addigi cselekvéseket. Egy dolog közös: a szeretet célja, hogy emeljen és bontakoztasson, folyamatos biztonságot és puhaságot vonva a szeretet tárgya köré. Minden, ami a szeretetben történik, ebben a puha burokban történik. A szeretet intimitás, amiben érezzük egymás rezdüléseit. A szeretet átalakuló művész. Arra törekszik, hogy azzá váljon, amire a másiknak szüksége van. A szeretet kiteljesíti a valónkat.
2025. szeptember 14.
2025. szeptember 8.
Az AI fantasztikus dolog. De nem mindenben. Különösen nem, amikor az ügyfél megküldi nekem a húszoldalas összefoglalót arról, hogy miért adtam neki rossz jogi tanácsot, és hogy az AI által összeállított "szakvélemény" alapján ugyan beszélgessünk már el még egyszer egy kicsit az ügyéről.
Megnéztem az összefoglalót. A társasházi tárolókról kiemelt jogeset a valóságban egy külföldi cég be nem jegyzett fióktelepe nevében meghatalmazás nélkül eljáró képviselő tisztességtelen piaci magatartását taglalta.
Az idézett jogszabályhely, ami az AI szerint szószerint kimondja, hogy előzetesen le lehet mondani az elővásárlási jogról, elővásárlási jogot nem is említ.
A harmadik, kibocsátó bíróság, ügyszám és sorszám alapján precízen hivatkozott eset pedig egész egyszerűen nem is létezik.
2025. szeptember 4.
instant Isten
A mai kor gyermekeinek Isten a példaképe, anélkül, hogy ezt tudatosítanák magukban. Mindent tudni akarnak és minden információhoz azonnali hozzáférést keresnek a logikai kapcsolódásokkal együtt (AI). Mindenhol ott szeretnének lenni (messenger, viber). Mindenki számára szeretnék hozzáférhetővé tenni magukat (instagram, tiktok). A keresőmotorok beállításainak hála nap mint nap megtapasztalják a vonzást törvényét (korábbi kereséssel azonos feltételek szerinti találatok és reklámajánlatok). Szeretnének gondoskodni a világról (fokozott környezettudatosság). Rengeteg a pszichológiai és spirituális tudatosság, mert szeretnék, ha tudnának olvasni az emberi lélekben. Meditálnak, hogy elérjék a jelen pillanat isteni teljességét.
Igaz ez talán minden korra. Minden kor embere Isten felé törekszik, hozzá kíván hasonlóvá válni. Más és más tulajdonságát ragadja meg Istennek és abban szeretne kiteljesedni.
De talán a lényeg az, amire kevesen figyelnek. Isten valódi lényegére, amiből az összes másodlagos ismérve ered. A szeretetre.
2025. augusztus 24.
Szépségszalon Kolléganő: - Rengeteg dolgom van az esküvőig, és addig még le is kellene fogynom!
Én: - Emiatt ne stresszeld magad, te szép vagy úgy, ahogy vagy!
Szépségszalon Kolléganő: - Ja persze, azt tudom, csak azért most a korábbihoz képest van rajtam vagy tíz-tizenöt kiló súlyfelesleg, aminek ez alkalomból nem ártana jobban utánanézni.
Én: - Emiatt ne stresszeld magad, te szép vagy úgy, ahogy vagy!
Szépségszalon Kolléganő: - Ja persze, azt tudom, csak azért most a korábbihoz képest van rajtam vagy tíz-tizenöt kiló súlyfelesleg, aminek ez alkalomból nem ártana jobban utánanézni.
2025. augusztus 23.
lét(szám)kor(lát)
Csillaghulláskor kívánni kell. Legalábbis így mondják. Vajon mennyi kívánság sűríthető bele egy hullócsillagba? És honnan tudom, hogy az én kívánságaim mellett mások még mennyi kívánságot helyeztek ugyanarra a csillagocskára?
Kitette estére a holdkő karkötőjét egy pohár vízben a teraszra, azzal a céllal, hogy feltöltse a köveket a holdfényben. Egész este kerestem a holdat az égen, de meg kellett állapítanom, hogy újhold volt. Mikor ezt felemlítettem neki, megrántotta a vállát, hogy a karkötőnek akkor is jó, hogy kint van, mert jók a hely energiái. A teraszról egy félbemaradt építkezésre lehetett lelátni, a kerítésen félig kiszáradt borostyán elkorhadt szárai tekeregtek, a távolban villanypóznák voltak láthatók, a szállástól pár méterre egy elhagyatott, szeméttel teleszórt olajfaliget útvesztői kanyarogtak pár kietlen ház között. Mire ezt felvázoltam, már mindketten szakadtunk a nevetéstől, aminek örömére megállapítottuk, hogy a hely energiái most már tényleg jók, ezért poénból én is előtúrtam egy karkötőt és kitettem az övé mellé egy pohár vízben az erkélyre a nem létező holdfénybe.
2025. augusztus 10.
Egon Schiele november/január lelkű festő. Minden halálról lerántja az életet. Levetkőzteti a testet a bőrig, a bőrt a csontokig, a csontokat a jellemig, a jellemet a lélekig. Ki akarja facsarni, erőszakolni az alakjaiból azt a valamit, amit sejt, hogy ott van szenvedés, szenvedély, megalázottság és magány mögött. Kínozza az alakjait, hogy a szenvedés mögül előkényszerítse a sérthetetlen és lecsupaszított létezést. Hogy már semmi ne maradjon belőlük, csak a puszta lét. Képei kegyetlenek. Minden képe könyörtelenül lemezteleníti a témát és a befogadót is. Nagyobb dózisban károsak. Lehet, hogy kisebben is. Egészen addig, amíg nem sikerül olyan szeretettel látni a világot, ahogy az Isten láthatja.
.jpg)
Kis utcánk egyik előkertecskéjét a tulajdonos all inclusive-ra tervezte meg low budgetből. Volt a közepén egy földre fektetett 1,5 m x 1 m műanyaga medence, aminek elpárolgott vizéből tavirózsák nőttek ki, a medence alja körbe volt rakva kövekkel, hogy autentikusabbnak látszódjon, tövében pici világító gombalámpa őrködött.
2025. augusztus 9.
az újrakezdések nehézsége
Nagyon nehéz az álmokat kihúzni a valóságból, ezért fokozottan kell vigyázni rájuk és figyelni arra, hogy milyen valóságközegben engedjük szabadjára őket. Minél többet engedtünk ki álmainkból a megvalósulásba, tévedés esetén annál nehezebb visszaráncigálni az eszményképeket a valóság gravitációerős közege alól.
fodor ákos: epilógus egy készülő fejlődésregényhez
Nem emlékszem semmire: mindent tudok.
Mindent elmondtam. Kezdődhet a csend,
folytatódhat.
Ismét
gömb-boldoggá pihenhetnek a dolgok.
Pótolhatatlanok vagyunk, de nélkülözhetőek.
Harcos lelkű kolléga a betanulási időszakában telefonon tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy megpróbálja neki kapcsolni a jogász kollégát, mire az Osztályvezető rászólt: tedd vagy ne tedd, de ne próbáld.
Mivel Harcos lelkű kolléga nagy Star Wars rajognó is egyben, ezért ezt az ütést kifejezetten övön alulinak érezte.
Őrült professzor kolléga telefonon magyarázta egy ügyfélnek a jogi menetét a problémája intézésének, aminek a bonyolultságára az ügyfélből kifakadni kívánt egy "ó, az Isten áldja meg" indulat, de mire ez a gondolat az agyától elért a szájáig, általános léptékűvé nemesedett, és már csak azt hallottuk, hogy az "Isten, áldd meg a magyart...." énekeli fennhangon a vonal másik végén.
2025. június 22.
2025. június 20.
Jégkirálynő kollegina call centerben van ma. A csapatban nem ő a legszociálisabb, sem a legempatikusabb, kifinomult idegrendszere és ízlése ösztönösen löki le magáról a hétköznapi emberek hétköznapi problémáit. Amikor meglátja, hogy a következő rögzített hívásban az ügyfél részletes jogi tanácsadást kér azzal kapcsolatban, hogy mit tud kezdeni a szomszéd rózsabokrával, ami ránőtt az ő tűzfalára, megkéri Bolond kollégát, hogy vegye át tőle ennek a hívásnak az intézését, mert neki ehhez ma már nincsen idegrendszere.
Bolond kollégának az ilyen és hasonló ügyfelek a speciálitásai, készséggel és nagy várakozással vállalja a hívás lebonyolítását. Hosszan, ízesen és többszörösen kiemeli az ügyfélnek, hogy az esetére az ún. áthajló ágak szabályát kell alkalmazni, és hogy az ügy az áthajló ágak jogi problémakörébe tartozik, majd kioktatja az ügyfelet, hogy a szomszéd rózsáit nem szabad levágni, sem a bokrot gyökerestől kiirtani, hanem csak a zavaró ágakat lehet eredménytelen felhívást követően lemetszeni.
A tanácsadás hallgatása közben Gyógyító asszisztens kolléga, aki most kezdett el ismerkedni a jogászi világgal, az áthajló ágak problematikájának a többszöri taglalásakor ösztönösen fel-felkapja a fejét, miközben automatikus, gyanakvó pillantásokkal néz körbe, mint aki éppen nem tudja, hogy ott van-e, ahova reggel bejött.
2025. június 19.
2025. június 15.
2025. június 1.
szász dániel: csendélet (részlet)
Az egyensúly még nincs, de egyszer meglátom,
Amire figyelek, az az én világom...
2025. május 31.
fény
Mindenben és mindenkiben
meglátni a kezdeteket.
Kivétel nélkül.
Minden másodpercben.
A legutolsóig.
És az utána következőig.
És minden utána következőig.
Mert minden kezdet.
Mert minden vég.
Mert minden kezdet valaminek a vége.
És minden vég valaminek a kezdete.
Minden Alfa.
És minden Ómega.
a forrás
Megtisztulás: visszatérni az eszményhez. Minden dolgok kezdetéhez. Oda, ahol még minden lehet. Kell hinni ezekben a még minden lehetekben.
- Hogy lesz hiteles tanácsa annak, aki nem tapasztalt?
- Úgy, hogy ő kívülről tisztán lát.
- Hogy tud megbocsátani az, aki sosem vétkezett?
- Úgy, hogy őbenne nem sérült a szeretet.
- Hogy tudja átérezni a helyzetet, aki sosem volt benne?
- Úgy, hogy az egészet magához öleli.
- Hogy nem lesz piszkos, aki betekint a bűnös lelkébe?
- Úgy, hogy átfolyva rajta megtisztítja.
- És hogy tud megbocsátani az, aki vétkezett?
- Úgy, hogy van egy része, ami mindig is tiszta marad.
2025. május 17.
- Most olyan jó érzések vannak bennem! De már félek. Félek ezektől a jó érzésektől. Mert eltűnnek. Egy-két óra, max egy-két nap vagy hét, és bottal üthetem a nyomukat. Félek bízni. Félek hinni nekik. Oly gyakran csaptak be, hogy már megjelentükkor rettegek attól az űrtől, amit maguk után fognak hagyni.
- Honnan tudod, hogy ott fognak hagyni?
- Mert mindig ez történik. A jó érzések mindig ezt csinálják. Mindig eltűnnek.
- Ahogy a rosszak is, nem?
- ?
- Ha van, amikor a jó érzések eltűnnek, és jönnek a rosszak, akkor amikor a rosszak eltűnnek, jönnek a jók. A jók és a rosszak is így működnek. Néha jönnek, néha mennek. A jók is. A rosszak is. És ez borzasztóan bizonytalan. És ez borzasztóan biztató. Ez az élet. És az élet kérdése, hogy meddig maradnak? Hogy meddig engeded maradni őket?
2025. május 5.
A hosszú hétvégén nagyon, de nagyon szerettem volna kiállításra menni. De mivel az ünnepek egésze alatt készenléti munkakört kellett ellássak, nem mertem megkockáztatni a múzeumokat, mert egy tárlat közepén azért mégsem tudok csak úgy telefonon sürgősségi jogi tanácsokat osztogatni mindenki füle hallatára. Meg nem is illik. Az ügyfél felé sem. Mások felé sem.
Beletörődve a sorsomba, úgy döntöttem, hogy ehelyett kiugrom Szentendrére egy rövidke kirándulásra a Bükkös-patak partjára, hogy azért nekem is jusson valami ebből a napfényes pár napból. Ahogy a torkolattól visszafelé elindultam a meder mellett, a belvároshoz közeledve zene ütötte meg a fülemet. Aztán ahogy jobban szétnéztem, láttam ám, hogy a patak két partja tele volt rakva festményekkel, nem is akármilyenekkel! Számos kortárs festő kihozta "levegőzni" a képeit ezen a szép május elsejei hétvégén. A patak partja valóságos kiállító térré változott, zenével és tánccal kísérve. A természet szépsége mellett a művészetek szépsége is tárt karokkal fogadott!
Kiállításra szerettem volna menni, de lemondtam az élményről a jó szolgálat érdekében. Az Isten pedig elhozta nekem a kiállítást a múzeumból a patakpartra.
Mt 6:33 Keressétek először Isten országát és az ő igazságát,
és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.
Ma életem egyik legszebb bókját kaptam, amikor frissen végzett kolléga idézett egy Ossian számból, és amikor nem vettem a lapot, megnyugtatott, hogy nem kell emiatt rosszul éreznem magam, mert ez nem a "mi korosztályunk" zenéje. Az ilyen számokat csak Kriszti generációjának kell ismernie. (Kriszti kb. 8 évvel fiatalabb nálam.)
az elszalasztott lehetőségek két iránya avagy a vágyak logikája
Bánkódás.
Vagy.
Új célkitűzés.
Miénk a döntés.
2025. április 20.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)