fény-árnyék

nádasdy ádám: maradni, maradni

 

Az átzuhanás, az megterhelő.

Ilyenek: az elalvás, a fölébredés,

a megszeretés, a meggyűlölés;

amikor vendégek várhatók,

a boltban a tanácstalan álldogálás,

hogy házigazdává átalakuljak;

a vendégség után pedig a bútor,

mert vissza kell tolni megint privátba.

Ezek a nehezek. Amikor maradok,

az jó: az alvásnak mestere vagyok,

és ébren lenni nagyon szeretek.

Boldog vagyok, ha sok a vendég, és ha van

szerelmem, illetve ha nincs.

De átzuhanni egy beállításból

egy másikba, az összekuszál.

Maradni szeretnék, mindig maradni:

ha ébren vagyok, élesen figyelni,

ha alszom, mélyebb gödörbe leásni;

magányos levesporokat fölönteni,

vagy élettársi szennyest kotorászni.

Átzuhanni: az fáj. A változás

szűk száján átcsúszni, az horzsolás.

élettörvény

Megosztotta mindenét, amije (nem) volt.

útközben - hobbit(-)lak

Olyan volt, mint egy nagyra nőtt hobbit munkás overálban. Az az érzésem volt, hogy nem tud elégszer felbukkanni ahhoz, hogy természetesen tudjam kezelni a jelenlétét. Egy dolog szavak nélkül is biztossá vált: G. nem a normális gondolkozás szerinti jelenség. Nem is szólt senkihez, csak mosolyogva nyugtázta a jelenlétünket, és csendben tett-vett a  saját házában, mint egy kísértet: szerelt, befűtött, ebédelt. De legtöbbször csak elsétált közöttünk.

De ha még csak ő lett volna! De ott voltak a csendmeditációsok is! Ők meg szótlanul, lelassított léptekkel jártak-keltek a házban sálakba burkolózva vagy kicsi bögrével a kezükben, reggel pedig mozdulatlanul beálltak a kert egy-egy pontjára, ahol egymástól jó tíz-húsz méterre, egyenesen, pokrócokba bábozódva bámultak maguk elé a sárgán hullongó levelek között. 

Magunkban persze jót szórakoztunk azon, milyen fura emberek is mászkálnak körülöttünk!

Második nap délután aztán Útközbenszandra kitalálta, hogy lépésmeditációban járjuk be a telket: a végtelenségig lelassított léptekkel, némán haladtunk egymás után libasorban a kertben. És mikor így elindultunk, lépdelt velünk szembe G. a hobbit hajával, munkásruhában, szótlanul billegetve a fejét. 

Ennél a találkozásnál valami megpattant bennem. Azt hiszem, egy pillanatra kívül helyezkedtem téren és időn, és valami külső nézőpontból láttam rá a kertre és magunkra és G-re. És majdnem hangosan felnevettem. Ekkor már nem őt mondtam volna furának, hanem magunkat. Vagy mindannyiunkat. Sok kicsi ember, aki próbálja komolyan venni magát. Komolyan tenni valamit, amiben hisz, miközben kívülről rettenetesen komikus minden ténykedése, ruhája, mozdulata. Komikus, magányos, esetlen és a végtelenségig szeretni való. 

Azt hiszem, egy pillanatra úgy láttam magunkat, ahogy az Isten láthat minket. 

útközben - gondolat a jógáról

Aki szőrén ülte meg a lovat: - Jóga után nemcsak a testemnek, de a lelkemnek is izomláza van.

útközben - eddig a mondatig is el kellett jutni

Ma egy idegen férfi szterccs nadrágjában jógáztam egy lovon.

útközben - szél lány

Szél lány befizetett egy jógatáborba, hogy ott egy percet se jógázzon. Csak reggelizzen. Reggeliknél segített az előkészületekben, barátságosan elcsevegett mindenkivel, aztán, mintha ott sem lett volna, nyoma veszett. Elnyelte Rovinj forgataga és az Adria. Így történt ez minden reggel egy héten keresztül. 

útközben - találkozások

Miénk volt a last minute kocsi és az útkereső szoba.

útközben - buszjegy

Szerencsére túl sokba került a buszjegy hazafelé, ezért (?) maradtam. 

útközben - naplementés kajaktúra

Amikor a naplementés kajaktúrára jelentkeztem, még nem tudtam, hogy ez azt jelenti, hogy 6,2 km-et fogunk evezni a nyílt tengeren. De hátra néztem, és Péter ült mögöttem. És Péter azt mondta, hogy ne féljek. 

Akinek pedig Péter mondja, hogy ne féljen, annak valóban nincsen félni valója.

útközben - a kert

Első ránézésre egy gazos, hangyákkal és szúnyogokkal teli dzsumbujnak tűnt. Majd napról napra, ahogy nyílt ki a lelkünk, a kert is úgy öltött új és új formát. Az utcai kiskapun belépve zsálya és korzikai menta, bentebb rozmaring és levendula balzsamosan hívogató illata fogadott. A hangyák egy szigorúan kitaposott mini országúton közlekedtek. Egy szöcske rendszeresen a jógamatracomon sütkérezett, a border collie pedig otthonosan telepedett le a reggeliző asztal lábánál. A belső szentély formálódásával a kert is egy élő, zsongó templommá alakult át.

Varázskertté. 

Gyógykertté. 

Meleg öleléssé. 

Test és lélek sebeinek gyógyírjává. 

útközben - búcsúzás az esti tengerparton

Szél lánnyal ülünk este a rovinji tengerparton, mellette fél zacskó mogyorós chips. Lassan szívja a cigijét, közben mértékkel kortyolgat a dobozos sörből. Elmondja, hogy imádja figyelni az elhaladó embereket, hallgatni, milyen nyelveken beszélnek. Régóta próbálja megfesteni a lámpák fényét a vízen, de még nem sikerült neki. A buszon idefelé lejegyezte, hogy mindennek az árnyéka fekete. Az éjszakai tenger szerinte olyan fekete, sűrű és gömbölyűen hullámzó, már-már kézzel fogható, mint a higany.