Testközelben vagyunk.
Lélekközelben vagyunk.
Test.
Lélek.
Közelben.
Vagyunk.

 

Ránézett a bevetett ágyra, és azt mondta: Isten. Ránézett a fogkefére, és azt mondta: Isten. Belenézett a tükörbe, és azt mondta: Isten. Belecsúsztatta a tojásrántottát a tányérba, és azt mondta: Isten. Megitta a reggeli kávét, és azt mondta: Isten. Kinyitotta az ajtót, és azt mondta: Isten. Kiment az utcára, és azt mondta: Isten. Felszállt a trolira, és azt mondta: Isten. Átadta a helyét egy idős néninek, és azt mondta: Isten. Integetett egy kisgyereknek, és azt mondta: Isten. Elővette a pénztárcáját, és azt mondta: Isten. Megcsodálta a virágárus virágait, és azt mondta: Isten. Ránézett az órájára, és azt mondta: Úristen, elkéstem! Mindent és mindenkit a nevén szólított. 

 

Angolosan új szobatárs: - Hétvégén megkérdeztem a hatéves kisfiamtól, hova megy, amikor csörtető léptekkel áthaladt a nappalin. Ő gondolkodás nélkül rávágta, hogy a kubai kuglófkongresszusra. A válasza annyira meglepett, hogy a már bekészített megfeddést is félretettem, és hagytam, hadd menjen, ha ott van dolga.

Az írás: fotoszintézis.

Az írás: szublimálás.

 

 

Örök a pillanat, ha mindketten egyszerre vagyunk benne. Mindketten. Egyszerre. Benne. Ugyanabban a pillanatban.

Ilyen örökkévalóságokban tárul ki a mennyország.

 

Áca: - A vágyakat életben kell tartani! Nem szabad meghalni hagyni, eltemetni őket. Az életben tartott vágyak a legváratlanabb formában fognak megmutatkozni a világban.