Nem az az elgondolkodtató, ha az ember lánya nem tudja, jó házba megy-e be, hanem az, ha nem tudja, hogy jóból jön-e ki...

mozdulatnyi a különbség. a kamera mozog, vagy a cselekmény pereg.

Kétes katarzis

A tegnapi nap betetőzését számomra a következő félmondat jelentette: és járt an der Universität.

"Ádám, hol vagy?..."

És még ilyenkor is Isten keresi az embert és nem fordítva. Mintha neki lenne szüksége ránk és nem nekünk őrá.

IGNOTUS:

VÁRNOD EGY JELRE

Várnod egy jelre, várnod egy szóra;
Egyszer egy héten egy lopott óra
S ehhez vesszőfutásban érned:
Ezt adhatom, szegénykém, néked.

Félned magadért s félned értem,
Meg se téve már tetten érten
Véletlen lenni más helyébe:
Ezt kapod egy szivért cserébe.

Tűrnöd, titkolnod, osztozkodnod,
Módját se várva mindent adnod
S amire vágyol, azt nem találnod:
Igy lop meg, teljesülve, álmod.

Lenned egynek egy hosszú sorba,
Lenned emléknek, összefolyva
Száz más emlékkel, ha bevégzed:
Ez, ami tart feléd, a végzet.

Elébed állok kézzel-mellel,
Hogy megvédjelek magam ellen,
S a vége az, hogy idehúzlak.
A vége az, hogy összezúzlak.

A kezemen itt érzem ajkad,
Az ajkamat ott érzem rajtad -
Rossz óra volt, amelybe' lettél,
Amikor énnekem születtél.

Álmomban még sosem ásítottam.

Carla Bruni:
Tout le monde


Tout le monde est une drôle de personne,
Et tout le monde a l’âme emmêlée,
Tout le monde a de l’enfance qui ronronne,
Au fond d’une poche oubliée,

Tout le monde a des restes de rêves,
Et des coins de vie dévastés,
Tout le monde a cherché quelque chose un jour,
Mais tout le monde ne l’a pas trouvé,
Mais tout le monde ne l’a pas trouvé.

Il faudrait que tout l’monde réclame auprès des autorités,
Une loi contre toute notre solitude,
Que personne ne soit oublié,
Et que personne ne soit oublié.

Tout le monde a une seule vie qui passe,
Mais tout le monde ne s’en souvient pas,
J’en vois qui la plient et même qui la cassent,
Et j’en vois qui ne la voient même pas,
Et j’en vois qui ne la voient même pas.

Il faudrait que tout l’monde réclame auprès des autorités,
Une loi contre toute notre indifférence,
Que personne ne soit oublié,
Et que personne ne soit oublié.

Tout le monde est une drôle de personne,
Et tout le monde a une âme emmêlée,
Tout le monde a de l’enfance qui résonne,
Au fond d’une heure oubliée,
Au fond d’une heure oubliée.