A Stühmer csokoládédesszert anyu számára a múltat idézi. Szereti. 

Anyu: - Felbontjuk, amit hoztál, megkínállak belőle.

Én: - Nem kérek, köszönöm. Így is alig lehet valami a dobozban.

Anyu: - Két szem csak van benne. (Közben óvatosan megrázza. Arckifejezésünk kétkedőre vált.)