2012. február 26.

családi komédia X. felvonás


avagy fizika haladóknak

Reggel a konyha csempéjén hatalmas víztócsa fogadott minket. Ilyenkor az ember első gondolata: csőtörés. A tócsa sima tükrét ütemesen jelentkező vízgyűrűk borzolták: csőtörés az emeleten. A plafon száraz. Honnan csepeg a víz: a konyhapultról. Mi van a konyhapulton: vizeskancsó. És igen: a kancsó két centi vastag fala az éj leple alatt kettéhasadt. 
Apa: - A kancsó a belső feszültségtől repedt szét. Amikor a kancsókat formázzák, az üvegre nyomást gyakorolnak, ami a rá ható erőnek ellenáll. Minden tárgyban, ami nem természetes alakjában van jelen környezetünkben, belső feszültség uralkodik. Nézd például ezt a karórát! Gumiból van a szára, és ahhoz, hogy a csuklódra csatold, be kell hajlítanod, mert ezt a formát magától nem venné fel.
Én: - És ettől van, hogy egy idő után a hajlítás mentén repedezni kezd. Értem. Tehát a kancsó nem akart kancsó lenni.
Apa: - .... Lényegében igen. Látod, érted te ezt a magad módján.



1 megjegyzés: