Benyújtom az álláspályázatot. Majd nem veszem fel a telefont, amikor keresnek. Egymás után ötször.
Másik helyen berkek alól megtudom, hogy mindössze annyit kellene tennem, hogy még aznap elküldöm e-mailen az életrajzomat, és enyém a munka. Nem küldöm el.
És amikor már egy harmadik, azelőtt sose hallott helyről (??!), fogalmam sincs ki és mi úton a munkahelyemen (??!) keres meg, közlöm, hogy nem érdekel a lehetőség.
Pedig újra a kiborulás szélén....
Mit ne mondjak, ez az elszakadás dolog nem megy könnyen.
A HAGAKURE azt mondja:
VálaszTörlés"Nagy dolgokban könnyedén dönts.
Apró dolgokban megfontoltan."
Renáta azt mondja: mától folyamatosan nyújtom be az életrajzokat, és megyek az első helyre, ahova felvesznek.
TörlésKöszönöm a törődést.:-)
Füst Milán pedig azt: "Csak laza lélekre száll a boldogság!"
VálaszTörlésEz utóbbin még dolgozni kell.
VálaszTörlés