Az életben a másik ember nem az életcélunk, hanem az útitársunk. Ha az életcélunk lenne, mindig csak szembe mennénk egymással, ha elértük egymást, egyhelyben toporognánk, és ott már nem lenne élet. A másik ember az útitársunk. Akivel kisebb, nagyobb szakaszon együtt haladunk kisebb-nagyobb célok felé. Az pedig, akivel egy végső cél felé tartunk együtt, az életútitársunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése