2012. szeptember 29.

a láthatatlan kiállítás folytatása





Valaki elmeséli nekem, hogy van egy barátja, aki fokozatosan veszítette el a látását és mára már szinte teljesen megvakult. Ő az embereket nem formákban, arckifejezésekben, hanem színekben képzeli el. Minden ember helyére egy színt. A gyerekkorából megmaradt színeket azonosítja az emberekkel.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése