udvariasság - egy dolog azok közül, amik az embert szerethetővé teszik

Két héttel ezelőtt kezdődött meg hivatalosan a tavaszi szemeszter. Az első hetet általában csendes átmenet jellemzi a vizsgaidőszakból a szorgalmiba, van is tanítás, meg nincs is, ami a gyakorlat nyelvére lefordítva annyit tesz, hogy a tanárok már bejárnak órára, a hallgatók még nem.

Így történt, hogy az első hét hétfőjén egymagam álldogáltam a harmadik emeleti folyosón a Doktori képzés feliratú, a tanrendben PhD-szobának nevezett, egyébként istentudja hányas számú terem előtt. Egy idő után megjelent Harmathy. Miután nyugtázta, hogy én vagyok az egyetlen jelenlevő látogatója a kurzusnak, aki egyébként hivatalosan nem is szerepel a hallgatók névsorában, kinyitotta a termet, beengedett, előkészítette az aznapra betervezett anyagot, majd közölte abbéli szándékát, hogy megtartaná nekem az órát. "Persze, csak, ha nem tartom fel."