2025. december 22.
a-donaj doget
Hétezer forint visszajárót számolt le. Persze, ha gondolom, adományozhatok is belőle, hogy akik rászorulnak, kedvezményesebben tudják igénybe venni a szolgáltatást. Nem gondoltam. Még a szabadkozás gondolata sem fordult meg a fejemben, csak egy biztos érzés élt bennem azzal kapcsolatban, hogy ennek a pénznek nem itt van a helye. És szemrebbenés nélkül tettem el a teljes visszajárót.
Másnap teljesen máshol adománygyűjtő láda járt körbe. Amikor elért hozzám, egyetlen határozott mozdulattal nyújtottam át a mellettem levőnek anélkül, hogy egy forintot is tettem volna bele. Nem vagyok szívtelen. Egyszerűen csak nem mozdult meg erre a szívem.
Az előadást követően leálltunk beszélgetni Lelkeslánnyal, akivel utoljára a nyáron találkoztunk teljes véletlenségből ülve le egymás mellé, hogy - utólag mi és a körülöttünk ülők is így láttuk - egy ebédszünet leforgása alatt kitakarítsak belőle minden kétséget és kifogást a németországi költözésével kapcsolatban olyan hatékonysággal, amivel csak a Szentlélek képes intézni a dolgokat. Ahogy a Szentlélek intézte azt is, hogy mi ott és akkor teljesen véletlenül egymás mellé üljünk le és az a téma jöjjön föl és az a beszélgetés folyhasson le közöttünk.
A mostani találkozás alkalmával lelkesen rákérdeztem, hogy áll a Németország-projekt? Ő legnagyobb megdöbbenésemre lehorgasztott fejjel panaszolta el, hogy minden csodásan, a megbeszéltek szerint indult, viszont most sajnos az anyagiak miatt úgy néz ki, hogy mégsem fog összejönni. A fogadó szervezetnek pénzügyi gondjai támadtak, és nem fogja tudni biztosítani a kiköltözését... Értetlenül álltam a megtántorodása előtt. Biztos voltam abban, hogy Isten terve, hogy ő kiköltözzön oda, egyszerűen nem értettem, hogyan torpanhat meg ilyen anyagi természetű dolgokon, amik egyik napról a másikra változhatnak! És a kiköltözésig még hónapok vannak hátra! Majd jött egy gondolat a szívembe: tized! Mondd neki a tizedet!
Gondolkodás nélkül a tudtára adtam, hogy ha úgy látja, hogy anyagi gondok jelentkeznek, akkor kezdjen el hitbeli lépésként tizedeket adományozgatni! Minden hónapban a jövedelme egytizedét. Kezdje el az adáson keresztül nyitogatni a lelkét a csodák befogadására! Szépen elkezdi, és mire eljön a kiköltözés ideje, minden el fog rendeződni, mert tanúbizonyságát adta annak, hogy rá meri bízni magát Isten gondoskodására. Erre a gondolatra az arca egyszeriben ragyogni kezdett, hogy már megint nem hiszi el, hogy amikor mi ketten beszélgetünk mindig kapja a megerősítéseket, mert képzeljem, ő is pont erre gondolt mostanában, hogy elmulasztgatta adni a tizedeket! Most az adománygyűjtésnél viszont megszólalt benne valami, és kivette a táskájából a borítékba készített rezsiköltséget, amit a bérbeadónak kellett volna kifizetnie, és belerakott a perselybe egy nagyobb tételt belőle, és még most is remeg a gyomra, mert nem tudja, hogyan fog a bérbeadó elé állni, mert már hónap vége van, és nincsen annyi tartaléka, amiből kipótolja az adománygyűjtő ládába dobott pénzt.
Mikor ezt kimondta, mintha villám futott volna keresztül rajtam, olyan világos kezdett lenni belül. Tudtam, hogy meg kell kérdezzem, hogy mennyi hiányzik a rezsiköltségből, és már a kérdés feltétele előtt tudtam, hogy mit fog válaszolni rá:
- Hétezer forint - mondta.
Egyenesen a táskám felé nyúltam, még fél másodperc alatt elhessegetnem egy világi gondolatot (őrültség, amit csinálok), ami próbált közé és Isten gondoskodása közé állni, aztán megtaláltam a pénztárcámat, és szilárd határozottsággal adtam a tudtára, hogy fillérre pontosan hétezer forint van nálam, és hogy ez azért van ott, mert Isten küldi neki. Majd átadtam neki a tárcám teljes tartalmát.
Újra lesokkolódott. Először szabadkozott, hogy ez túl sok és nem fogadhatja el. Viszont én tántoríthatatlan maradtam a tekintetben, hogy ezt nem én adom neki, hanem Isten, és hogy most engem használ, hogy közvetítője legyek annak, hogy sosem kér áldozatot anélkül, hogy már jó előre ne gondoskodna minden szükség betöltéséről. Ő sosem minket kockáztat, csak a hitünket próbálja, hogy elég erős-e megtartani az áldásait. Majd elmeséltem neki a hétezer forint történetét az elejétől eddig a pillanatig. Erre már nem tudott ő sem mit mondani, és hálás magabiztossággal, fülig érő szájjal hajtogatta bele az átnyújtott bankjegyeket a tárcájába.
Akárcsak a nyári ebéd után, most is mindketten ujjongó lélekkel utaztunk hazafelé, ragyogva az isteni szeretet megtapasztalásától és attól a hálától, hogy ez rajtunk, a kettőnk együttműködésén keresztül tudott ilyen csodásan megnyilvánulni a világban!
wass albert: hagyaték (részlet)
"...amikor a szeretet cselekszik bennünk, akkor elindul valami láthatatlan erő, ami előbb-utóbb szeretet formájában tér vissza hozzánk."
susanna tamaro
2025. december 21.
Negyedik gyertya. Advent negyedik vasárnapja. Mekkora lenne a fény, ha az eddigi összes adventi lángocskánk egyszerre világítana most a szobában? Mekkora lenne a fény, ha ehhez az összes szülinapi tortánk gyertyáinak a lángjai is hozzáadnák a fényüket? És mekkora lenne a fényünk, ha életünk eddigi összes gyertyájának, szép gondolatának és cselekedetének a fénye egyszerre jelenne meg bennünk és körülöttünk?
2025. december 20.
2025. december 14.
2025. december 10.
2025. december 9.
Ma egyik kollégám hosszan és türelmesen, többszörös ismétlésben ecsetelte a telefonban a kamionsofőrnek, hogy ha a munkáltató tiltja, nem viheti fel a kiskutyáját a járműre. Nagyon nem akarta megérteni, hogy a kiskutyája nélkül kell utaznia. Kb. 15 perces győzködést követően elnézést kért, hogy alkalmatlankodott a kérdésével. Kolléganőm megnyugtatta, hogy nem alkalmatlankodott, azért vagyunk, hogy ilyen kérdéseket válaszoljunk meg ügyfeleinknek...
Egyébként szívmelengető volt hallgatni a beszélgetést. Lelki szemeim előtt egy nagyon cuki pici kutya jelent meg vagányan ülve a kamion első ülésén. Kicsi füleit lobogtatta a szél.
minden nap tanulok valami újat avagy a wow-élmény
Kerestem az avokádót az önkiszolgáló mérlegen, de sehogy sem találtam. Végül segítséget kértem az eladótól, aki tájékoztatott, hogy azért nem találom, mert az avokádó nem zöldség, hanem gyümölcs...
2025. december 7.
Tegnap a Ligetben mindenki Mikulás vagy rénszarvas jelmezben sétáltatta a kutyáját. Két mozzanat hagyott nyomot bennem. Az egyik képben két lány beszélgetett gondterhelten, komoly arckifejezéssel, miközben a kutyus agancsokkal a fején kotort előre az úton. A másik esetben egy kis csivava lépdelt öntudatosan Mikulás jelmezben. Kis sapka volt félrecsapva egyik fülén, volt még rajta kabátka és minden lépésnél villogott egyet.
Ahogy kiléptem a kapun, a járdán finom hóréteg fehérlett, egy anyuka a kulcsot kereste, míg az apuka tologatta a babakocsit fekete keréknyomot hagyva az aszfalton. Aztán körbenéztem, és sehol máshol nem volt hó, csak a mi kapunk előtt. Időbe telt, amíg leesett, hogy feltehetőleg a szomszédos olasz étterembe szállítottak lisztet, és egy zsák szakadhatott ki cipelés közben.
Isten ma így adott havat advent második vasárnapján.
2025. december 6.
legyünk hó
változatlan őreink
A környezet van, hogy megtart. Néha jó, hogy megtart, hogy van valami változatlan, biztos pont, amit tapint a lelked. Ugyanaz a szoba, ugyanaz az udvar, ugyanaz a kép a falon. Mind hordoznak valamit belőled, amit meg szeretnél eleveníteni magadban.
A környezet van, hogy kiűz. Néha rossz, hogy van valami változatlan, ami már nem tart meg, ami kiabál, hogy miért tartasz még mindig ugyanitt, miért még mindig ugyanazokat a tárgyakat látod? Mind hordoznak valamit belőled, amit szeretnél a hátad mögött tudni.
2025. december 1.
perspektíva
Amikor már a legelején tudod, hogy nem. De mégis. Hogy nem az, de valami más. Ami nem életre szóló, nem maradandó, nem a tied, de az élet nyelvén valahogy mégis fennkölt.
Minden pillanat fennkölt, ha elég fentről tudod költeni.
2025. november 22.
Gyógyító asszisztens kollégával már csak ketten ügyeltünk, amikor elújságolta, hogy írt egy új verset. Velem ezeket spontán és őszintén mindig megosztja, amit megtiszteltetésként élek meg. Mivel minden művész egyszerre szégyenlős és exhibicionista, a kettő közötti döntés felelősségét levéve róla megkérdeztem, hogy megmutatja-e, mert nagyon érdekelne. Legnagyobb megdöbbenésemre közölte, hogy hát az úgy van, hogy a barátnőjének írta és nagyon személyes jellegű, ezért inkább nem. Na hát ilyenkor meg mit mondjon az ember?! Most akkor szeretné megmutatni vagy sem?! Ha szeretné, miért keres kifogást, ha nem szeretné, miért hozza fel?
Csörgött a telefon, egy ügyfélnek kellett jogi tanácsot adnom. Gyógyító asszisztens kollégánál is csörgött a telefon, egy ügyfélnek kellett nem jogi tanácsot adnia.
Hát végül ez is olyan, mint egy udvarlás. Nem lehet csak úgy ajtóstul rontani a házba. Egy kicsit körbe kell járni a témát. Kis időt kell hagyni. Aztán újra rákérdezni. Mondtam, hogy minden tolakodás nélkül, ha van olyan sora a versének, amit szívesen megosztana, örömmel meghallgatom. Na, erre elővette a telefonját, és hát végül is fel tudja olvasni az egészet is, mondta, és már görgetett is. És elkezdte olvasni. Szép volt. Letisztult volt. Zene volt. Festmény volt. Vörös hajú a lány? Igen. Ez most nagyon rendben van a lelkedben. Igen. Ő az igazi? Igen. Ez volt az első vers, amit írtak neki? Igen.
Legyetek nagyon boldogok!
lélekinger
A zene.
Simogat.
Masszíroz.
Felráz.
Leráz(za a sallangot).
Kibont.
Bezár.
Kitakar.
Betakar.
Megmozgat.
Lenyugtat.
Rajzol.
Radíroz.
Fest.
Farag.
Karcol.
Csókol. Néha csak puszil.
Épít.
Lerombol.
Szétszed.
Összerak.
Kigombol.
Begombol.
Megugat.
Dorombol.
Megköt és horgol.
Beléd bújik és
körbevesz.
Átrendezi a lelkedet.
2025. október 4.
miért és hogyan szeressük magunkat?
1. Miért szeressük magunkat? Azért, mert Isten azt mondta, hogy szeressük magunkat (szeresd felebarátodat, mint önmagadat). És ha Ő azt mondta, akkor ez így helyes. Ő talált ki minket, nála van a használati útmutató.
2. Az életben a legtöbb időt magunkkal töltjük. Konkrétan minden másodpercet. Nincs más személy, akivel annyit lógnánk együtt akarva akaratlan, mint magunkkal. Korántsem mindegy, hogy ezt milyen minőségben tesszük. Egy szeretetteli, humoros, sugárzó és sziporkázó ember társaságában szeretnénk lenni, aki kalandos helyekre visz minket, ugyanakkor óvón vigyáz ránk, vagy egy besavanyodott, nyervogó kis méregzsákkal?
3. Ki az a magunk? Ha valaha bárki folytatott már belső párbeszédet, gyanakodhat, hogy erre azért kerülhetett sor, mert volt valaki, aki a kérdésekre válaszolt, akivel hosszan el lehetett filozofálni, akinek gyakran elkápráztató vagy éppen botrányos ötletei voltak, aki örült, amikor valakivel jót tettünk, aki lebeszélt a harmadik tábla csokiról vagy a második bögre kávéról, rávett, hogy menjünk el edzeni, még ha nem is volt is kedvünk hozzá, elráncigált egy kiállításra, aki csöndre intett minket vagy meghúzta a határvonalat ott, ahol egy részünk tovább szeretett volna menni. Isten a saját képére teremtette az ember. Ha Ő hárman van, akkor mi is (mert ahogyan ő, úgy vagyunk mi is ezen a világon, mert képére és hasonlatosságára teremtett minket). Test, lélek és szellem.
4. Miért fontos a magunkkal való kapcsolatunk? Észrevettük már, hogy ha valakik nevetnek, megölelik egymást, támogatják egymást, good vibe-okat sugároznak, azoknak a szíve örül, ragyognak, lendületesek, aktívak, találékonyak, és mások is szívesen időznek a társaságukban? A válasz tehát: mindenki így érzi a legjobban magát is és másokat is.
5. Hogyan szeressük magunkat? Nincs egy recept. Mindig úgy, hogy érezzük a szeretetet. Van, hogy korlátokat kell szabni magunknak. Van, hogy le kell engedni a korlátokat. Van, hogy meg kell szeretgetni magunkat. Van, hogy szigorúnak kell lenni magunkkal. Van, hogy társaságba kell vinni magunkat. Van, hogy otthon kell hagyni magunkat. Van, hogy cirógatásra vágyunk, van, hogy kemény edzésre. Van, hogy csokira. Van, hogy diétára. Van, hogy célokat kell kitűzni és rengeteget kell tenni értük. Van, hogy meg kell változtatni a céljainkat és abbahagyni az addigi cselekvéseket. Egy dolog közös: a szeretet célja, hogy emeljen és bontakoztasson, folyamatos biztonságot és puhaságot vonva a szeretet tárgya köré. Minden, ami a szeretetben történik, ebben a puha burokban történik. A szeretet intimitás, amiben érezzük egymás rezdüléseit. A szeretet átalakuló művész. Arra törekszik, hogy azzá váljon, amire a másiknak szüksége van. A szeretet kiteljesíti a valónkat.
2025. szeptember 14.
2025. szeptember 8.
Az AI fantasztikus dolog. De nem mindenben. Különösen nem, amikor az ügyfél megküldi nekem a húszoldalas összefoglalót arról, hogy miért adtam neki rossz jogi tanácsot, és hogy az AI által összeállított "szakvélemény" alapján ugyan beszélgessünk már el még egyszer egy kicsit az ügyéről.
Megnéztem az összefoglalót. A társasházi tárolókról kiemelt jogeset a valóságban egy külföldi cég be nem jegyzett fióktelepe nevében meghatalmazás nélkül eljáró képviselő tisztességtelen piaci magatartását taglalta.
Az idézett jogszabályhely, ami az AI szerint szószerint kimondja, hogy előzetesen le lehet mondani az elővásárlási jogról, elővásárlási jogot nem is említ.
A harmadik, kibocsátó bíróság, ügyszám és sorszám alapján precízen hivatkozott eset pedig egész egyszerűen nem is létezik.
2025. szeptember 4.
instant Isten
A mai kor gyermekeinek Isten a példaképe, anélkül, hogy ezt tudatosítanák magukban. Mindent tudni akarnak és minden információhoz azonnali hozzáférést keresnek a logikai kapcsolódásokkal együtt (AI). Mindenhol ott szeretnének lenni (messenger, viber). Mindenki számára szeretnék hozzáférhetővé tenni magukat (instagram, tiktok). A keresőmotorok beállításainak hála nap mint nap megtapasztalják a vonzást törvényét (korábbi kereséssel azonos feltételek szerinti találatok és reklámajánlatok). Szeretnének gondoskodni a világról (fokozott környezettudatosság). Rengeteg a pszichológiai és spirituális tudatosság, mert szeretnék, ha tudnának olvasni az emberi lélekben. Meditálnak, hogy elérjék a jelen pillanat isteni teljességét.
Igaz ez talán minden korra. Minden kor embere Isten felé törekszik, hozzá kíván hasonlóvá válni. Más és más tulajdonságát ragadja meg Istennek és abban szeretne kiteljesedni.
De talán a lényeg az, amire kevesen figyelnek. Isten valódi lényegére, amiből az összes másodlagos ismérve ered. A szeretetre.
2025. augusztus 24.
Én: - Emiatt ne stresszeld magad, te szép vagy úgy, ahogy vagy!
Szépségszalon Kolléganő: - Ja persze, azt tudom, csak azért most a korábbihoz képest van rajtam vagy tíz-tizenöt kiló súlyfelesleg, aminek ez alkalomból nem ártana jobban utánanézni.
2025. augusztus 23.
lét(szám)kor(lát)
Csillaghulláskor kívánni kell. Legalábbis így mondják. Vajon mennyi kívánság sűríthető bele egy hullócsillagba? És honnan tudom, hogy az én kívánságaim mellett mások még mennyi kívánságot helyeztek ugyanarra a csillagocskára?
Kitette estére a holdkő karkötőjét egy pohár vízben a teraszra, azzal a céllal, hogy feltöltse a köveket a holdfényben. Egész este kerestem a holdat az égen, de meg kellett állapítanom, hogy újhold volt. Mikor ezt felemlítettem neki, megrántotta a vállát, hogy a karkötőnek akkor is jó, hogy kint van, mert jók a hely energiái. A teraszról egy félbemaradt építkezésre lehetett lelátni, a kerítésen félig kiszáradt borostyán elkorhadt szárai tekeregtek, a távolban villanypóznák voltak láthatók, a szállástól pár méterre egy elhagyatott, szeméttel teleszórt olajfaliget útvesztői kanyarogtak pár kietlen ház között. Mire ezt felvázoltam, már mindketten szakadtunk a nevetéstől, aminek örömére megállapítottuk, hogy a hely energiái most már tényleg jók, ezért poénból én is előtúrtam egy karkötőt és kitettem az övé mellé egy pohár vízben az erkélyre a nem létező holdfénybe.
2025. augusztus 10.
Egon Schiele november/január lelkű festő. Minden halálról lerántja az életet. Levetkőzteti a testet a bőrig, a bőrt a csontokig, a csontokat a jellemig, a jellemet a lélekig. Ki akarja facsarni, erőszakolni az alakjaiból azt a valamit, amit sejt, hogy ott van szenvedés, szenvedély, megalázottság és magány mögött. Kínozza az alakjait, hogy a szenvedés mögül előkényszerítse a sérthetetlen és lecsupaszított létezést. Hogy már semmi ne maradjon belőlük, csak a puszta lét. Képei kegyetlenek. Minden képe könyörtelenül lemezteleníti a témát és a befogadót is. Nagyobb dózisban károsak. Lehet, hogy kisebben is. Egészen addig, amíg nem sikerül olyan szeretettel látni a világot, ahogy az Isten láthatja.
Kis utcánk egyik előkertecskéjét a tulajdonos all inclusive-ra tervezte meg low budgetből. Volt a közepén egy földre fektetett 1,5 m x 1 m műanyaga medence, aminek elpárolgott vizéből tavirózsák nőttek ki, a medence alja körbe volt rakva kövekkel, hogy autentikusabbnak látszódjon, tövében pici világító gombalámpa őrködött.
2025. augusztus 9.
az újrakezdések nehézsége
Nagyon nehéz az álmokat kihúzni a valóságból, ezért fokozottan kell vigyázni rájuk és figyelni arra, hogy milyen valóságközegben engedjük szabadjára őket. Minél többet engedtünk ki álmainkból a megvalósulásba, tévedés esetén annál nehezebb visszaráncigálni az eszményképeket a valóság gravitációerős közege alól.
fodor ákos: epilógus egy készülő fejlődésregényhez
Nem emlékszem semmire: mindent tudok.
Mindent elmondtam. Kezdődhet a csend,
folytatódhat.
Ismét
gömb-boldoggá pihenhetnek a dolgok.
Pótolhatatlanok vagyunk, de nélkülözhetőek.
Harcos lelkű kolléga a betanulási időszakában telefonon tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy megpróbálja neki kapcsolni a jogász kollégát, mire az Osztályvezető rászólt: tedd vagy ne tedd, de ne próbáld.
Mivel Harcos lelkű kolléga nagy Star Wars rajognó is egyben, ezért ezt az ütést kifejezetten övön alulinak érezte.
Őrült professzor kolléga telefonon magyarázta egy ügyfélnek a jogi menetét a problémája intézésének, aminek a bonyolultságára az ügyfélből kifakadni kívánt egy "ó, az Isten áldja meg" indulat, de mire ez a gondolat az agyától elért a szájáig, általános léptékűvé nemesedett, és már csak azt hallottuk, hogy az "Isten, áldd meg a magyart...." énekeli fennhangon a vonal másik végén.
2025. június 22.
2025. június 20.
Jégkirálynő kollegina call centerben van ma. A csapatban nem ő a legszociálisabb, sem a legempatikusabb, kifinomult idegrendszere és ízlése ösztönösen löki le magáról a hétköznapi emberek hétköznapi problémáit. Amikor meglátja, hogy a következő rögzített hívásban az ügyfél részletes jogi tanácsadást kér azzal kapcsolatban, hogy mit tud kezdeni a szomszéd rózsabokrával, ami ránőtt az ő tűzfalára, megkéri Bolond kollégát, hogy vegye át tőle ennek a hívásnak az intézését, mert neki ehhez ma már nincsen idegrendszere.
Bolond kollégának az ilyen és hasonló ügyfelek a speciálitásai, készséggel és nagy várakozással vállalja a hívás lebonyolítását. Hosszan, ízesen és többszörösen kiemeli az ügyfélnek, hogy az esetére az ún. áthajló ágak szabályát kell alkalmazni, és hogy az ügy az áthajló ágak jogi problémakörébe tartozik, majd kioktatja az ügyfelet, hogy a szomszéd rózsáit nem szabad levágni, sem a bokrot gyökerestől kiirtani, hanem csak a zavaró ágakat lehet eredménytelen felhívást követően lemetszeni.
A tanácsadás hallgatása közben Gyógyító asszisztens kolléga, aki most kezdett el ismerkedni a jogászi világgal, az áthajló ágak problematikájának a többszöri taglalásakor ösztönösen fel-felkapja a fejét, miközben automatikus, gyanakvó pillantásokkal néz körbe, mint aki éppen nem tudja, hogy ott van-e, ahova reggel bejött.
2025. június 19.
2025. június 15.
2025. június 1.
2025. május 31.
fény
Mindenben és mindenkiben
meglátni a kezdeteket.
Kivétel nélkül.
Minden másodpercben.
A legutolsóig.
És az utána következőig.
És minden utána következőig.
Mert minden kezdet.
Mert minden vég.
Mert minden kezdet valaminek a vége.
És minden vég valaminek a kezdete.
Minden Alfa.
És minden Ómega.
a forrás
Megtisztulás: visszatérni az eszményhez. Minden dolgok kezdetéhez. Oda, ahol még minden lehet. Kell hinni ezekben a még minden lehetekben.
vázlatok
Lélekkarcok.
Lélekarcok.
Élek.
Karcok.
Élek:
arcok.
2025. május 17.
- Most olyan jó érzések vannak bennem! De már félek. Félek ezektől a jó érzésektől. Mert eltűnnek. Egy-két óra, max egy-két nap vagy hét, és bottal üthetem a nyomukat. Félek bízni. Félek hinni nekik. Oly gyakran csaptak be, hogy már megjelentükkor rettegek attól az űrtől, amit maguk után fognak hagyni.
- Honnan tudod, hogy ott fognak hagyni?
- Mert mindig ez történik. A jó érzések mindig ezt csinálják. Mindig eltűnnek.
- Ahogy a rosszak is, nem?
- ?
- Ha van, amikor a jó érzések eltűnnek, és jönnek a rosszak, akkor amikor a rosszak eltűnnek, jönnek a jók. A jók és a rosszak is így működnek. Néha jönnek, néha mennek. A jók is. A rosszak is. És ez borzasztóan bizonytalan. És ez borzasztóan biztató. Ez az élet. És az élet kérdése, hogy meddig maradnak? Hogy meddig engeded maradni őket?
2025. május 5.
A hosszú hétvégén nagyon, de nagyon szerettem volna kiállításra menni. De mivel az ünnepek egésze alatt készenléti munkakört kellett ellássak, nem mertem megkockáztatni a múzeumokat, mert egy tárlat közepén azért mégsem tudok csak úgy telefonon sürgősségi jogi tanácsokat osztogatni mindenki füle hallatára. Meg nem is illik. Az ügyfél felé sem. Mások felé sem.
Beletörődve a sorsomba, úgy döntöttem, hogy ehelyett kiugrom Szentendrére egy rövidke kirándulásra a Bükkös-patak partjára, hogy azért nekem is jusson valami ebből a napfényes pár napból. Ahogy a torkolattól visszafelé elindultam a meder mellett, a belvároshoz közeledve zene ütötte meg a fülemet. Aztán ahogy jobban szétnéztem, láttam ám, hogy a patak két partja tele volt rakva festményekkel, nem is akármilyenekkel! Számos kortárs festő kihozta "levegőzni" a képeit ezen a szép május elsejei hétvégén. A patak partja valóságos kiállító térré változott, zenével és tánccal kísérve. A természet szépsége mellett a művészetek szépsége is tárt karokkal fogadott!
Kiállításra szerettem volna menni, de lemondtam az élményről a jó szolgálat érdekében. Az Isten pedig elhozta nekem a kiállítást a múzeumból a patakpartra.
Ma életem egyik legszebb bókját kaptam, amikor frissen végzett kolléga idézett egy Ossian számból, és amikor nem vettem a lapot, megnyugtatott, hogy nem kell emiatt rosszul éreznem magam, mert ez nem a "mi korosztályunk" zenéje. Az ilyen számokat csak Kriszti generációjának kell ismernie. (Kriszti kb. 8 évvel fiatalabb nálam.)
az elszalasztott lehetőségek két iránya avagy a vágyak logikája
Bánkódás.
Vagy.
Új célkitűzés.
Miénk a döntés.
Ha kitartóan sétálok, előbb-utóbb eláll az eső.
2025. április 20.
pilinszky jános: imádságért
Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben.
igaz barátság
Ácával viszonylag régen találkoztunk, ezért hétvégére megszerveztünk egy közös kirándulást. A lebeszélt időponthoz képest mindketten ugyanannyit késtünk, és mindkettőnkön kék farmer és rózsaszín felső volt. Csak a lelkeink beszéltek össze, mi nem.
Áca mesél
Boróka készített egy lovat a kerámiaszakkörön. A foglalkozásvezető megnézte az elkészült művet, és aggodalmát fejezte ki afelett, hogy a ló lába túl vékony és nem fogja elbírni a testet a kiégetésnél. Boróka erre se szó, se beszéd, a tenyerével összenyomta a lovat, a hátára négyszögeket rajzolt, és közölte, hogy most már teknős és kiégethető.
2025. április 19.
halmai tamás: nagypéntek
Csak kik meghaltak, halhatatlanok.
Mind az egy felhő mögött nap ragyog.
2025. április 7.
Informatikusunk minden új kolléganővel tiszta lapokkal szeretne indítani, ezért a transzparencia jegyében valamennyi belépéskor tisztázza a helyzetet: megérti, hogy ez nem lehet könnyű, mert tudja, hogy milyen vonzerővel bír, de ő már házas, sajnos nemet kell mondania minden jövőbeni közeledési szándékra, és csak informatikusi minőségben vehet részt a hölgyek jövőbeni életében.
Mentünk le az irodából a lifttel, közben egyre mondogatta, milyen jót is fog tenni ez a kis egészségügyi séta, de mennyire jót, és hogy milyen nagy szüksége is van erre az emberi szervezetnek! Közben a cigit már ott sodorgatta az ujjai között, és szemmel láthatóan alig várta, hogy végre kiérjünk az épületből, és rágyújthasson.
2025. április 6.
az igazi fogyasztócsalogató bolt
Az utcán távolról elhaladva épp csak egy pillanatra benéztem a kirakatüvegen, amire a fotocellás ajtó magától kinyílt.
így kell örömöt szerezni a legjobb barátodnak
Tündérbarátnőm kapott tőlem a névnapjára egy Best Friends Forever ajándékot: egy ezüst és egy arany színű, totálisan giccses bizsu nyakláncot két delfinnel, akik egymásnak fordítva szívet formálnak és a fejükön levő mágnessel kapcsolódnak össze.
Tündérbarátnőmnek, amióta az eszét tudja, a delfin a kedvenc állata. Az ajándékot kicsomagolva először megállt benne az ütő, majd száz fogas vigyorral szétterítette az asztalon, rögtön lefotózta, és mindenkinek elküldte a képet azzal a felirattal, hogy még tinikorában sem kapott senkitől sem Best Friends Forever ajándékot és hogy most csodásan érzi magát! Őszintén örült. Mindkettőnknek fel kellett venni a nyakláncot és hordani a közös programunk alatt. Közös fotó is készült. Már tervezgette, hogy majd nyári szabadság alatt a tengerparton mennyire stílusos lesz, ha ez lesz a nyakában. Este még rám írt egy üzenetet, hogy még mindig rajta van a nyaklánc és nagyon odavan érte!
(...)
Amikor először megláttam a boltban ezt a nyakláncot, egyből ő jutott eszembe. És az, hogy ez mekkora egy dilis dolog. És hogy ilyen bugyutaságokra nem éri meg pénzt költeni. Ki is fordultam az üzletből. De amikor még két héttel később is újra és újra eszembe jutottak a szívecskét formáló delfinek, mégis azt éreztem, hogy ez az ötlet nem is olyan rossz. Mi több: határozottan jó. Visszamentem a boltba, de már nem volt meg a nyaklánc. Több boltot végigjártam, mire megleltem a delfineket. A sok utánajárás a két delfin bizsuságát kinccsé változtatta. Az ajándékozáskor már színarany és színezüst delfineket adtam át Tündérbarátnőmnek. Az örök barátság színarany és színezüst delfinjeit.
szókincsek kincstára
Ne cseréld le szakszavakra versekből és mesékből kölcsönzött szókincse(i)det. Vigyázz rájuk, mert a szavak mögött világok burjánzanak. Amikor beszélsz, nem egy vagy két szót mondasz ki, hanem minden egyes szavaddal részesévé teszed a másikat egy belső univerzumnak.
pilinszky jános: itt és most
2025. március 30.
2025. március 23.
gyurkovics tibor: örök
a minden is lehet semmi
ahogy az első percben
csak úgy szabad szeretni.
2025. március 15.
Nagyon hiányzott az uzsonnai gyümölcs, de már csak azért sem akartam a nyolcadik emeletről lemenni a boltba, mert még egy halom feladatom volt aznapra. Erre az egyik kolléganőm minden szó nélkül felkelt a helyéről, vette a táskáját, és hozzám fordulva megkérdezte, hogy hozzon-e nekem valamit a boltból.
Két órával később rám jött, hogy teát szeretnék inni. De nem volt bent teám. Már azon voltam, hogy kiverem a fejemből a tea gondolatát, amikor ugyanaz a kolléganőm minden előzetes beszélgetés nélkül odafordult hozzám egy doboz karamellás teával, hogy ez a kedvence, és kóstoljam meg, milyen finom!
Hazafelé menet egyszeriben eszembe jutott, hogy milyen jó is lenne a boltban sushit venni! De aztán az is eszembe jutott, hogy drága. De aztán meg az is, hogy szokott lenni leárazva. Kértem Istent, mintha a világ legnagyobb horderejű dolga lenne, hogy légyszi-légyszi, ha ma megyek vásárolni, legyen sushi leárazva, mert annyira, de annyira örülnék neki! Bementem a boltba, összeállítottam a bevásárlókosarat, majd a vásárlás utolsó etapjaként a halas pultoknak vettem az irányt. Pontosan egy doboz sushi volt az egész részlegen. Leárazva.
lélektanú
2025. február 14.
mariko
2025. február 11.
2025. január 29.
nádasdy ádám: maradni, maradni














.jpg)










