2025. április 7.

 




Informatikusunkkal nagyon kell vigyázni. Ha esetleg úgy megyünk el ebédelni, hogy képernyőzár nélkül hagyjuk az asztalon a gépünket, mire visszaérünk, belépéskor az ő fényképe vár minket a képernyőn "my eternal and only love" felirattal. 





 




Informatikusunk minden új kolléganővel tiszta lapokkal szeretne indítani, ezért a transzparencia jegyében valamennyi belépéskor tisztázza a helyzetet: megérti, hogy ez nem lehet könnyű, mert tudja, hogy milyen vonzerővel bír, de ő már házas, sajnos nemet kell mondania minden jövőbeni közeledési szándékra, és csak informatikusi minőségben vehet részt a hölgyek jövőbeni életében.







 




Az ügyfél jelezte, hogy azonnal meg kell indítani a pert a ló miatt. Pedig a ló még ott sem volt a szomszédban.









 




Mentünk le az irodából a lifttel, közben egyre mondogatta, milyen jót is fog tenni ez a kis egészségügyi séta, de mennyire jót, és hogy milyen nagy szüksége is van erre az emberi szervezetnek! Közben a cigit már ott sodorgatta az ujjai között, és szemmel láthatóan alig várta, hogy végre kiérjünk az épületből, és rágyújthasson.





2025. április 6.

az igazi fogyasztócsalogató bolt

 





Az utcán távolról elhaladva épp csak egy pillanatra benéztem a kirakatüvegen, amire a fotocellás ajtó magától kinyílt.






így kell örömet szerezni a legjobb barátodnak

 




Tündérbarátnőm kapott tőlem a névnapjára egy Best Friends Forever ajándékot: egy ezüst és egy arany színű, totálisan giccses bizsu nyakláncot két delfinnel, akik egymásnak fordítva szívet formálnak és a fejükön levő mágnessel kapcsolódnak össze. 

Ami óta az eszét tudja, a delfin a kedvenc állata. Az ajándékot kicsomagolva először megállt benne azt ütő, majd száz fogas vigyorral szétterítette az asztalon, rögtön lefotózta, és mindenkinek elküldte a képet azzal a felirattal, hogy még tinikorában sem kapott senkitől sem Best Friends Forever ajándékot és hogy most csodásan érzi magát! Őszintén örült. Mindkettőnknek fel kellett venni a nyakláncot és hordani a közös programunk alatt. Közös fotó is készült. Már tervezgette, hogy majd nyári szabadság alatt a tengerparton mennyire stílusos lesz, ha ez lesz a nyakában. Este még rám írt egy üzenetet, hogy még mindig rajta van a nyaklánc és nagyon odavan érte!


(...)



Amikor először megláttam a boltban ezt a nyakláncot, egyből ő jutott eszembe. És az, hogy ez mekkora egy dilis dolog. És hogy ilyen bugyutaságokra nem éri meg pénzt költeni. Ki is fordultam az üzletből. De amikor még két héttel később is újra és újra eszembe jutottak a szívecskét formáló delfinek, mégis azt éreztem, hogy ez az ötlet nem is olyan rossz. Mi több: határozottan jó. Visszamentem a boltba, de már nem volt meg a nyaklánc. Több boltot végigjártam, mire mire megleltem a delfineket. A sok utánajárás a két delfin bizsuságát kinccsé változtatta. Az ajándékozáskor már színarany és színezüst delfineket adtam át Tündérbarátnőmnek. Az örök barátság színarany és színezüst delfinjét. 





 




A nincstelen nem kincstelen. 


Már csak etimológiailag sem.




szókincsek kincstára

 




Ne cseréld le szakszavakra versekből és mesékből kölcsönzött szókincse(i)det. Vigyázz rájuk, mert a szavak mögött világok burjánzanak. Amikor beszélsz, nem egy vagy két szót mondasz ki, hanem minden egyes szavaddal részesévé teszed a másikat egy belső univerzumnak. 




pilinszky jános: itt és most

 





A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerűen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot.










2025. március 30.

fodor ákos: summa

 





Minden megérint.
- Úgy látszik: sose nő be
a szívem lágya.








 





Az összetört szívet forró szeretettel kell egybeolvasztani. 







2025. március 29.

 




- Melyik a legokosabb szervünk?
- A szívünk.






2025. március 27.

 




Gyermeket sétáltattak babakocsiban, mellette egyik-másik oldalon a két testvére tipegett. Fogták a középső kezecskéit. Egyik jobbról, másik balról. Ment kézen fogva a három fiútestvér.






2025. március 23.

gyurkovics tibor: örök

 





A semmi is lehet minden
a minden is lehet semmi
ahogy az első percben
csak úgy szabad szeretni.







 




remÉL.






2025. március 15.

 





Nagyon hiányzott az uzsonnai gyümölcs, de már csak azért sem akartam a nyolcadik emeletről lemenni a boltba, mert még egy halom feladatom volt aznapra. Erre az egyik kolléganőm minden szó nélkül felkelt a helyéről, vette a táskáját, és hozzám fordulva megkérdezte, hogy hozzon-e nekem valamit a boltból. 



Két órával később rám jött, hogy teát szeretnék inni. De nem volt bent teám. Már azon voltam, hogy kiverem a fejemből a tea gondolatát, amikor ugyanaz a kolléganőm minden előzetes beszélgetés nélkül odafordult hozzám egy doboz karamellás teával, hogy ez a kedvence, és kóstoljam meg, milyen finom!











 



Hazafelé menet egyszeriben eszembe jutott, hogy milyen jó is lenne a boltban sushit venni! De aztán az is eszembe jutott, hogy drága. De aztán meg az is, hogy szokott lenni leárazva. Kértem Istent, mintha a világ legnagyobb horderejű dolga lenne, hogy légyszi-légyszi, ha ma megyek vásárolni, legyen sushi leárazva, mert annyira, de annyira örülnék neki! Bementem a boltba, összeállítottam a bevásárlókosarat, majd a vásárlás utolsó etapjaként a halas pultoknak vettem az irányt. Pontosan egy doboz sushi volt az egész részlegen. Leárazva. 










lélektanú








Az előttem levő sorban állva énekelt, amikor egyszer csak az égre emelte a kezét és letérdelt a földre, majd lehajtotta a fejét és így maradt az éneklés végéig. Általában ezek a megmozdulások taszítanak, hozzám túl teátrálisak és mesterkéltek, nem tudok velük azonosulni. De ez most valami más volt. Ahogy néztem őt, egyszerre minden porcikámban érezni kezdtem azt, ami vele abban a térdre roskadásban történt. Éreztem, hogy körötte megváltozik a levegő vibrálása, és rajta rétegek hasadnak fel, amiknek a hajszálrepedéseiből kiárad a fény. Megadta magát. Nem volt benne ellenállás, csak alázat. Alázat, ami engedte, hogy formálják. És formálták is. Tudom, mert rajta keresztül én is éreztem, és folytak a könnyeim.  
A szünetben odamentem hozzá, és töviről hegyire elmondtam neki, amit tapasztaltam. Ő tágra nyílt szemmel rám nézett, és csodálkozva mondta, hogy szóról szóra ezeket élte meg, és mennyire örül, hogy van valaki, akitől szavakban is visszahallja, és kérte, hogy csak mondjam és mondjam, mert annyira jó  hallani! 

Néha felszabadító, ha van tanúja az életünk belső történéseinek. 







halmai tamás: angyalok kora

 





Az angyalok korát
angyal jelenti be
de benned ér az odaát
ide. 








 




Nagymama és az unokája szálltak fel a metróra, mindketten elcsigázva roskadtak le az ülésre. Az unokán "Bodyguard" feliratú pulóver volt, álmosan a nagymama vállára hajtotta a fejét, aki óvón átölelte és egy meleg puszit nyomott a homlokára. 







2025. február 14.

 




Hit: bizalom abban, hogy amit szívbeli akarattal szeretnék, képes arra, hogy számomra valósággá váljon (képpé, érzékelhetővé válhat). 

Valóság: az igazinak (mennyeinek) az a szelete, ami a világban megvalósulhat. ("...az igazat mondd, ne csak a valódit...")

Tett: a képzelet csatornája a valóság felé. 









 













 




Hosszú évek után visszatértem a régi edzőterembe. Az öltözőbe lépve az első kép, ami elém tárult, hogy egy nő piros csipkebugyit vesz fel a leggings-ére. "Ó, idők, ó, erkölcsök" - volt az első gondolatom. Aztán pár perccel később leesett, hogy csak Valentin nap van. 






mariko








 






 




Az összevisszaság 
összevissza vág. 
Zöviga sássz ssesaz
issza vesszág öv.






2025. február 11.

 




Sugárzó szobatárs: - Anyukámmal elmentünk a bankba hitelt felvenni. A lekérdező program elindítását követően a banki ügyintéző közölte, hogy a kislányának születésnapi bulija lesz este, amire készülnie kell, és a lehető legtermészetesebb módon elkezdett lufikat fújni. 








2025. február 1.

 




- Kinek az életét szeretnéd élni?
- A sajátomat. Csak kicsit jobban.








2025. január 29.

ryszard kaja: tacskó

 













nádasdy ádám: maradni, maradni

 




Az átzuhanás, az megterhelő.
Ilyenek: az elalvás, a fölébredés,
a megszeretés, a meggyűlölés;
amikor vendégek várhatók,
a boltban a tanácstalan álldogálás,
hogy házigazdává átalakuljak;
a vendégség után pedig a bútor,
mert vissza kell tolni megint privátba.

Ezek a nehezek. Amikor maradok,
az jó: az alvásnak mestere vagyok,
és ébren lenni nagyon szeretek.
Boldog vagyok, ha sok a vendég, és ha van

szerelmem, illetve ha nincs.
De átzuhanni egy beállításból
egy másikba, az összekuszál.

Maradni szeretnék, mindig maradni:
ha ébren vagyok, élesen figyelni,
ha alszom, mélyebb gödörbe leásni;
magányos levesporokat fölönteni,
vagy élettársi szennyest kotorászni.
Átzuhanni: az fáj. A változás
szűk száján átcsúszni, az horzsolás.








2025. január 25.

 




Az osztályvezetőmnek volt egy csodaszép, kézzel festett, virítóan pipacsos bögréje. Minden nap abból teázott. Én pedig mindennap láttam ezt a csodaszép bögrét, és nagyon, de nagyon szerettem volna, ha nekem is lehetett volna ilyen. Persze több évvel azelőtt vette. Valamilyen kis faluban. Egy alkalmi vásáron... Így meg kellett elégednem a pipacsos bögre mindennapi látványával. 

Aztán eljött a karácsony. Miután kibontottuk az összes ajándékot a fa alatt, Anyukám felugrott, hogy hát a Marika néni ajándékáról teljesen meg is feledkezett! (Marika néni Anyukám Balatonon élő barátnője, akivel egyszer futólag találkoztam.) Majd behozott egy szatyrot, és elém tette, hogy nézzem meg, mi van benne, de vigyázzak, csak óvatosan bontsam ki a papírba csomagolt tárgyakat! Hát, ahogy kibontottam a csomagolást, egy gyönyörű, kézzel festett, pipacsos bögre került a kezembe! Alig győztem álmélkodni! Anyukám biztatott, hogy nézzem még tovább az ajándékokat, mert van hozzá tányér is! Erre a másik papírból egy pipacsos kistányért bontottam ki. 

Soha nem mondtam Anyunak, hogy pipacsos bögrét szeretnék. Marika néninek még úgy sem. Csak ültem a fa alatt, előttem a pipacsos ajándékokkal, lelkemben végtelen hálával, csodálkozással és örömmel. 

Anyukám elmesélte, hogy Marika néni testvére keramikus, és időszakonként hívni szokta Marika nénit, hogy garázdálkodjon szabadon a szépséghibás termékei között. Ilyenkor Marika néni akármennyi kerámiát elhozhat teljesen ingyen. 

A szépséghibát azóta sem találtam meg sem a bögrén, sem a tányéron. 


Máté 6:32-33. "Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és ezek mind ráadásul megadatnak nektek."








 





Idén nem egyszerre szedem le a karácsonyi díszeket, hanem fokozatosan. Amelyiket jólesik, amikor jólesik. 








2025. január 20.

 





Erők és gyengédségek tánca.
Az élet ritmusa. 
Hol kell gyorsítani.
Hol kell lassítani.
Hol kell belefeledkezni.
És hol kell megállni.








owen gent: blue fox

 












2025. január 13.

Yeshua (I Exalt Thee) - UPPERROOM & Bethel Music

















"Greatest man in history, had no servants, yet they called him Master. Had no degree, yet they called him Teacher. Had no medicines, yet they called him Healer. He had no army, yet kings feared Him. He won no military battles, yet He conquered the world. He committed no crime, yet they crucified Him. He was buried in a tomb, yet He lives today."









 



Marcsi: - Amikor már indultunk, Nórika még az ajtóban odajött hozzám és azt mondta: mama, most fogjuk meg egymás kezét, és varázsoljuk azt, hogy így szoborrá változunk, mert akkor soha, de soha nem tudjuk elhagyni egymást!






2025. január 12.

 




A kiállításra szétnyitható székeket osztogattak. Anyukám megkérdezte a jegyszedőt, hogy őt is elbírja-e. A jegyszedőnő őszintén felnevetett, és megnyugtatta a szék stabilitása felől. 

Anyukám a szétnyitható széket végül ugyan nem használta, de azt hurcolni kellett végig a kiállításon. Ahogy cipelte, véletlenül beleütközött vele a földre fektetett cselló lábába. Bocsánatot kért a csellistától, aki elnézően legyintett, hogy nincsen semmi gond. Öt perccel később bemutatta a közönségnek a csellóját, amiről megtudtuk, hogy egy 1700-as évekből származó műemlék jelentőségű darab. 






2025. január 11.

felelősségvállalás

 





A határidő mindig egy nappal azelőtt ér véget, hogy letelne. 








 




Angolosan új szobatárs: - A lányom a felvételinél csupa művészeti iskolát jelölt meg. Amikor elmentem a nyílt napra, láttam, hogy ott a fiúk úgy néznek ki, mint a lányok, a lányok pedig úgy néznek ki, mint a fiúk.
Energikusan új kolléganő: - Gondolom, nem szeretnéd, hogy a lányod ilyen gyerekek közé járjon.
Angolosan új szobatárs: - Jaj, hát nekem ezzel semmi bajom nincsen, csak hát ő annyira más, és féltem, hogyan fog tudni majd oda beilleszkedni!