A művészet azért felemelő, mert óhatatlanul bírálunk, igazságot osztunk és mint ilyen, Isten bőrébe bújunk. Megtapasztaljuk, milyen mindenhol jelen lenni.

Fordítva: a művekben azért van értelme a szenvedésnek, mert valaki mindent lát és értékel.

Következtetés: emberi életet élni művészet.

Kérdés: az életem képes lenne katarzis kiváltására?