Frusztrációmat mostanság a BKV-n élem ki. Folyamatos kényszert érzek, hogy rászóljak az emberekre, mert szentül hiszem, hogy valakinek meg kell mondania, mekkora parasztok, hogy végre magukra ébredjenek. A múltkor, mikor engedtem leszállni a busz belsejében utazókat, egy nő pofátlankodott elém, és én már nem fértem vissza. Ekkor durrant el teljesen az agyam, és megmondtam neki, hogy vagy nagyon gyorsan beljebb húzódik, vagy leráncigálom a buszról. Annyira meglepődött, hogy menten fellépett egy lépcsőfokot, és még épp befértem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése