2011. augusztus 8.

alkotás



Mire a mű megszületik, a művész százszor meghal.


.



Imádom a szünetet.
1. nap: takarítás.




Este azt álmodtam, hogy filmet nézek spanyolul, amikor hirtelen eszembe jut, hogy elfelejtettem megtanulni a német dialógusokat. Őrült sebességgel veszem elő a könyvet, hiszen már csak öt perc van órakézdésig, mire megjelnik a franciatanárom, hogy leosztályozná az exposémat. Nekem akkor villan át az agyamon, hogy nem készítettem kiselőadást, mert azt hittem, hogy németóra lesz, erre az egyik padból Zsófi néz fel a latinkönyvéből és elkezdi olaszul felolvasni egy feladat megoldását. Felébredéskor pedig eszembe jutott, hogy le kell fordítanom a dubai választottbírósági szabályzatot.



a büntetőjog szépségei





"Négyen támadtak rám, három fiatalkorú és két kutya."

"Az elkövető vékony, csenevész, nagyfejű, a sértettek elmondása szerint leginkább E. T.- re emlékeztető, fiatal férfi."







vissza-visszatérő élmény




"Egyszóval, tíz percig szívvel-lélekkel játszották a férfi és a nő szerepét, s csak azután kezdtek természetes beszélgetésbe. Ez kedden történt. A nagyherceg eljött szerdán; eljött csütörtökön is; nem kevésbé pénteken; s eljött végül szombaton. Mindegyik látogatását szerelmi vallomással kezdte, folytatta vagy végezte, de közben sokat hallgattak is. A kandalló két oldalán ültek, s a nagyherceg időnként leejtette a piszkavasat, Orlando pedig felvette. Azután a nagyhercegnek eszébe jutott, hogy vadászott jávorszarvasra Svédországban, és Orlando megkérdezte, mekkora állat lehet az, mire a nagyherceg azt felelte, nem olyan nagy, mint a rénszarvas, melyet Norvégiában lőtt; és Orlando megkérdezte, lőtt-e valaha tigrisre, és a nagyherceg azt felelte, hogy már lelőtt egy albatroszt, Orlando pedig megkérdezte (elfojtva az ásítását), mekkora egy albatrosz, s van-e olyan nagy, mint egy elefánt; s a nagyherceg azt mondta - bizonnyal valami nagyon értelmeset mondott, de Orlando már nem hallotta, mert az íróasztalára nézett, az ablakra vagy az ajtóra. Mire a nagyherceg így szólt: - Imádom -, Orlando pedig ugyanakkor: - Nézze csak, esik az eső - és mindketten zavarban voltak, rákvörösre pirultak és már semmi sem jutott eszükbe."

(Virginia Woolf: Orlando)



ősszel




a szobában várni, hogy
csörögjön a telefon.





:-)





- Juci, őszintén, ez a fülbevaló szép vagy ronda?
- Szerintem illik hozzád.




a nap beszólás




"Lehet, nem kellett volna elmondanom neki. Azóta, ha meglát, mindig könnybe lábad a szeme, és úgy néz rám, mint egy Dosztojevszkij-hősre."




kompromisszumkészség


Anyu: - Neked van narancshámozód?
Én: - Nincs.
Anyu: - De van.
Én: - Jó, akkor van.


ahogy fizikából is tanulták: egy fénysugár nem fénysugár



Reggel hatkor keltem, hogy beérjek pnp előadásra. Mondanom sem kell, egy szót sem jegyeztem le belőle, inkább Ágival megbeszéltük a holnapi látogatást, felolvastam neki, ami a kivetítőn volt (mert ugye a kivetítőre kizárólag tizenkettes betűméretű vékony - dőlt betűkkel lehet csak írni, mert az a hátsó sorokból is remekül látszik), elővettem a könyvemet, hogy olvassak, de amikor eljutottam addig, hogy a főhős épp vesepecsenyét eszik sültkrumplival, úgy döntöttem, ha tovább olvasom, éhenhalok a polgári nemperes eljárások kellős közepén. Ezek után megbeszéltük a büntetőeljárási jog zh-ra a kérdéseket, majd megtapsoltuk az előadót.

Megyek az utcán: barátok üdvözlik egymást, puszi jobbról, puszi balról:
- Szia, hánytál ma reggel?



menetrend



Úgy állnak ott, mint két szent, nem, mint kik a világ összes bűnét elkövették, s most várnak a buszmegállóban, mint bűn a bocsánatra.


notesz



énekel az ereszcsatorna.
hajszálon függő madárfészek.
szőke rántotta.

este a napi élmények patchwork-paplanjába takarózott.

ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide!



Nézd, kint szétesik a világ. A fáknak már lombja nincs, egymáshoz hűtlenné vált zöldfülű felnőttek dobják le sorra kinőttnek képzelt uniformisukat; későn eszmélnek rá, milyen hideg a világ annak, kinek magának kell megkötni pulóverét. Kézen fogva játszó pitypanggyermekek. A hűvös napfény pengével szeli ketté a testet: egyik felét langyos karjaival még átöleli, de a másikat erőtlenül hagyja prédául a föl-le futkosó szélnek. Nézd a bácsit a kutyával! Pórázon didergetett árvaságok. Kész a vacsora? Üljünk asztalhoz! Peti fiam, csukd be, kérlek, az ablakot, lehűlt a levegő!



találkozás



Az Orlandót őszi időben kell olvasni, de lehet, bennünk kell, hogy ősz legyen. A nyugalom: mozdulatlanság; a harmónia: mozgás. A legnagyobb kincs: érdekesnek lenni. Lélek: tó; művészet: fellegek a magasban; ember és művészet találkozása: esőcseppek a tóban. A kettő egynemű. A tó vize lesz több. Majd kevesebb: párolog, ha rásüt a nap.



pangás



itthon a rumli, építkezés...hétfő: egész nap ünneplőben, lehangoló, elköteleződni a büntetőjog felé, nyomasztó, egész nap csurom vizes lábbal, torok- és fülfájás, esti négy óra alvás. kedd: reggel hatkor kelés, hiábavaló élet, elmarad az óra, hiábavaló fáradtság, nincs bent a tanár, hiába megtett kilométerek, tanszéken nincs félfogadás, hiába pazarolt percek, otthon a rumli, itthon a rumli: hazaértem. egy óra kedvéért két órát készülni és két órát tömegközlekedni: erre is csak én vagyok képes.



a félkegyelmű



Ezt a bejegyzést M. I. -nek szentelem, aki magával ragadó jellemével színesítette apukám amúgy is tarka egyetemista éveit.
M. I. nagy költő volt... a saját bevallása szerint. Erről árulkodik minden kétséget kizáróan egyik, sajnos fent nem maradt, legátütőbb sikerű versének, "A szerelmes szívű, csónakázó katonatiszt"-nek már a címe is. Apukám - máig nem tudja mi okból - a legteljesebb bizalmát élvezte ennek a romantikus lelkületű, költői vénával megáldott gépipari technikumi hallgatónak. Egyik délután félrehívta apukámat azzal, hogy egy rettentően fontos ügyben szüksége lenne a tanácsára. Apukám készséggel állt rendelkezésére. És M. I. akkor először, megmutatta féltve őrzött verseit. Előadta, hogy meghányta-vetette a dolgot és arra az elhatározásra jutott, hogy nem foszthatja meg a magyar kultúrát a kortárs líra remekeitől puszta önzésből, hanem versei színe-javát beküldi a neves Alföld irodalmi folyóiratnak. Apukámnak annyi lett volna a szerepe, hogy segít neki kiválogatni, mely költeményeit küldjék be a folyóiratba közlésre.
Pár hét múlva M. I. zihálva, a felháborodástól és haragtól elfúló hangon egy levelet nyomott apukám kezébe: - Olvasd! - csak ennyit tudott mondani.
A levél ekképp hangozhatott:
Tisztelt M.I.!
Verseit elolvastam, de a költői tehetségnek nyomát sem találtam. Jobban tenné, ha a versírásra fecsérelt idejét inkább mérnöki tanulmányaira fordítaná vagy elmenne teniszezni. Mindemellett irodalmi érdeklődésével továbbra se szakítson, hiszen nemcsak költőkre, de olvasókra is szükségünk van.
Tisztelettel: Sz. E. Alföld irodalmi folyóirat
Azt hiszem mondanom sem kell, hogy romantikus lelkű költőnknek az ő romantikus lelkébe mélyen belétiportak. Apukámnak szerencsére sikerült lebeszélnie arról, hogy a szerkesztő urat párbajra hívja ki, viszont úgy véljük, hogy ez az eset sose gyógyuló sebet ejtett M.I. lelkén.
*
M. I., a romantikus lelkületű költő egy nap úgy határozott, hogy a költő akkor lehet költő, ha meg is éli versei témáját, vagyis leereszkedik a mélységekbe, hogy végül igazgyöngyöt hozhasson a felszínre. El is ment, eddigi életvitelét feladva egy esti szórakozóhelyre, hogy "belevesse magát az ÉLETBE". Körülötte az egyetmisták részegen nevetgéltek az asztalok mellett, voltak, akik a parketten ropták a táncot, mások füstöt fújtak szájukon-orrukon, a helyiség levegője megtelt szúrós cigarettafüsttel. M. I. ebben a kétes homályban törte magának az utat, míg egyszeriben megpillantott a bárpult mellett egy "szőke istennőt". M. I. úgy érezte, ez az istennő egész költészetének megkoronázása, lelke himnuszokat zengett a női szépségről, egyszeriben markában érezte az igazgyöngyöt, amivel majd diadalmasan a felszínre bukkan. Odament a lányhoz, felkérte táncolni... és a lány igent mondott. Kézen fogva bevitte a többi táncoló pár közé, átfogta derekát, finoman magához ölelte, mire a szőke istennő megszólalt: - Milyen kurva meleg van itt.



porszemek a fényben



A lapszéleken a tépelődés. Jó az esőnek, ő szakadatlanul szakad.
Kifestett falú magány. Napló: gondolatszőttes.

Álmosan borul a fa a tó tükrére. Ez az eső ostorozta táj.
Az arc a kézbe simul. Redőt vont szeme elé a felhőszakadás.
Istenkáromlás: égre meredő vasvilla.


realitás



Minden élőlény a mennybe kívánkozik, de lehúzza a gravitáció.


a tanulás lépcsői





Az élet először beszélni tanítja meg az embert. Aztán hallgatni.
Az elpazarolt idő percei hangosabban telnek, hogy mások is meghallják.

Az igazság kívül hangos. A hazugság belül.




rólatok/rólunk: a világ- profiljaink görbe tükrében






Titok vagyok, megfejthetetlen! Mindig változom, de valami mindig ugyanaz marad.
kreatívkodás, makettek, fényképezés, harcművészet, technika, zene, népművészet, szertorna, fotó, gépek
aranyra festem a világot, ha hagyja
barlang, aerobik, játék, játék, játék és játék, gitár versírás, kézilabda, zene, teák
a hölgy kissé bogaras
szobrászat, asztrológia, msn, kalózok, gesztenyeszedés, felhőt fürkészés, nézelődés, rajzolgatás
lila vagyok
regényt ír, rejtvényt fejt, pránanadi, katonai repülés, hadtörténet, túlélő-művész
minden, ami Magyarországnak hasznos
nem szeretem: csalódás, fájdalom, butaság, okoskodás, beképzeltség, rendetlenség, hangzavar, csalódást okozni, nem tanulni, tanulni, nyelvvizsga-százalék, OKTV helyezés, görcs, alváshiány, hányinger, őszülő hajszálak, infarktus
Engem mindenki szeret, mert engem csak szeretni lehet.
Shakespeare, szeretek versenyezni, pasik, főzés (kezdő vagyok), honlap, ezoterika
..nem én vagyok az ördög, csak a magyar hangja! ..
hegy-tengerpart-bordosfelhő-Garfield-tulipán-somlói galuska fan, student...kind of at least
Ja, és védjük a környezetet!
hosszú sétákat tenni, beszélgetni, horgászni, borozgatni, pólót festeni, motorok, zene, film, gazdaság, bla-bla-bla-bla-bla
nem keresek társat és ezen változtatni sem kívánok
fotózás, természet, festészet, úszás, tánci-tánci, csajok, kalandgémek, kirándulás
A tudás bűn, de én ártatlan vagyok.
gasztronómia, sudoku, barátkozás, kicsi barátaim, új emberek, új helyek, új-új-új-új dolgok
minden, ami szebbé és jobbá teszi életünket
alvás*3, sakk, póker, pari en ligne, sexe
gonosz és rosszindulatú vagyok
tananyag, babás dolgok, művészeti dolgok, építészeti dolgok, ingatlanos dolgok
buli, zene, barátok, művészet, komolyzene, development, Africa, utazás
Az igazi barát akkor jön, amikor mások mennek
természet, aktív és passzív pihenés, sport, könyvek, kosarazás, idegennyelvek, party, barátokkal bármi, kerámia, tánc, rajz, fantasy, Freud
Ismerj meg és rájössz, mennyire humoros és belevaló csaj vagyok!
orosz irodalom, társas tánc, jégkorcsolya, filmek, városok, kiállítások, hinta, versek, séták, színház
Annyit érek, amennyit vállalok.
kutyák, szakrális és gótikus építészet, sör, idegtépés, henyélés, lazsálás, lustálkodás, Forma 1, kinyílni és megváltódni
saját istenségem megtapasztalása
szeretem Andrást, a családomat, a nagy sétákat, barátaimat, a tavaszt, a virágokat, history, politics, music, literature, arts
Összekötöm a kintet a benttel, a lentet a fenttel.
színház, emberek, szerelem, vallás, Puskin, alternatív megoldások, titkok, játszás
A baráti köröm javarészt virtuális
love, live, cry, laugh, movies, hapiness, strawberry, bacardi, hug, feeling, sing, keep sake
Dupla katt a nagy képre és látható lesz a mini képlista.
horgászat, kirándulás, kertészkedés, meg minden, ami nem bent folyik, zene, könyvek, látókör tágítás, bulik
Zsuzsi vagyok, nagy a farom
4 gyerek, 4 unoka, Ady, kávé, filozófia, sikkasztás, teológia, mozi, emberek, család, sokat gondolkodni, befogadni, napról napra élni
színesen bámulni
új helyek, buszozni, tisztaság, menni, menni, menni, nevetni, tó, gondolatok, élni, élni, élni
Lombos gesztenyefák alatt, te eladtál, s eladtalak. Sokkal könnyebb összetörni egy álmot, mint valóra váltani
színes cukrok, ruhák, ölelni, csak vele lenni, vörösbor, illatos kávé, csillogó dolgok, nyár, flóra és fauna, móka, kacagás
I never said they feed my heart, but still they pass my time.  











az ember/ vihar előtt






Az Ember

Csillagok hullottak le mellénk,
s mi még mindig az éj kihunyó

messzeségébe meredünk.


Vihar előtt

Leomló homokvárak közt sétáltunk.
Mellettünk zúgott a tenger.






interdépendence





Meghozták a zongorát,
A szoba daltól csengett.

Elvitték a zongorát,

S bennem néma csend lett.





halló & süket




A kinti zaj - a kinti csend
A benti csend -  a benti zaj




reggel öt és hat óra között




Reggel öt és hat óra között. Akkor indult el otthonról, amikor még aludt a város, az utcák hajnali bódulatában. Amíg leért a Duna-partra nem találkozott egy lélekkel sem; kiért a házak rengetegéből és megállt a korzón. Körülnézett. Se közel, se távol nem mozdult semmi. Most, először érezte, hogy úgy viselkedhet az utcán, mintha otthon lenne. Elhaladt a szendergő újságosbódé mellett és lesétált a parthoz. Ekkor egészen éles szél kezdett fújni, mely belekapott a hajába és a sáljába: hiába, ősz volt és az őszi idő már csak ilyen, csípős és magányos - mert bizony, a szél is magányos, ezért rohan kétségbeesetten oda-vissza az utcák között, talán még kétségbeesettebben, mint az, akinek nagy sietségében felkapta a kalapját vagy kikapta az újságot a kezéből - menekül a magánya elől. Nem törődött a széllel, leült egy lépcsőre és szótlan bámulta a Duna hullámait. Teljesen egyedül volt. Egyedül a város kietlenségében és a hajnal nyugalmában, a víz csöndjében és a sirályok vijjogásában. Egyedül a lépcső hidegében és a hullámok verésében, egyedül a hajók hánykolódásában és a szél kiáltásában. Igen.  Egyedül volt, az egyetlen, aki reggel öt és hat óra között kint ült a korzón, Budapesten, mely szűk utcáival és szürke sínjeivel körülveszi az embereket ... és nézte a Duna hullámait, amint a víz a szemén keresztül lassan átfolyt a lelkébe - ő is a Duna! Mindenki a Duna, aki csak ránéz, akinek a lelke túlcsordul élettel, fájdalommal, vággyal, örömmel. Mindenki a Duna! Mindenki, mert közösen hordjuk a korzóra a Dunát. A szél csak süvített tovább, a levelek egyre kavarogtak, a zsalugátereket verdeste a szél és a Duna csak folyt tovább.... az ő szeméből... az ő könnyeiből folyt a Duna reggel öt és hat óra között.



dazlious







"He's been imprisoned in a cave for seven days with no food and no water and no light. But on the 8th day he manages to loosen a rock and push his way up through the top and up into the daylight. Just as the sun is coming up over the mountains and filling the sky with this white-yellow light. And there's this stillness, and in the few minutes he's got before his captor, the evil Dr. Doom returns, he stops for just one second. And all he can hear is his own breathing. But he's totally overwhelmed by how big the world is, how small and unimportant he is. And as he turns around you see his face look to the sky and he says very quietly, so that no one can hear him, he says 'Dazlious.'"


csend





A világ legcsodálatosabb dolgainak egyike a csend.
/Ungár István/