halmai tamás: rege

 





A szarvasnak nincs szüksége 
istenre,
hogy magát a mennyek közé 
illessze:
ő a titok a peremek 
közepén,
köd előtte, köd utána, 
közte fény.

Gondot visel de az ég a
szarvasra,
nehogy a szél hazátlanná
szaggassa,
nehogy a víz elapadjon
szájától,
ha az erdő az emberhez
átpártol.

A szarvasnak nincs szüksége 
istenre,
hogy a földet szent futással
illesse:
nagy szemében ott laknak az
angyalok,
ha lecsukja, nincsen náluk
szebb halott.